Sárga háttér előtt álló, fülét ujjaival befogó nő, akit idegesít a zaj

Egy rendellenes agyi kapcsolat miatt nem bírunk elviselni néhány hangot

Ha te is túreagálod az olyan „kiváltó" hangokat, mint például mások rágása vagy az ujjaik dobolása, akkor valószínűleg mizofóniában szenvedsz. A tudósok tavaly végre felfedezték az ennek kiváltásért felelős kulcsfontosságú agyi kapcsolatot.


A kapcsolat a hallókéregtől (az agy hallásközpontjától) az agykérgi – orofacial motor cortex (OMC) nevű területig (amely az arc, a száj és a torok mozgását irányítja) vezet. Ez logikus, mivel a legtöbb mizofóniát kiváltó hangot az emberi arcot érintő műveletek, például a rágás vagy a légzés, okozzák.

A következtetések eredményeként a kutatók úgy gondolják, hogy a mizofóniában szenvedő emberek valójában a motoros kéreg ugyanazon részének stimulációját tapasztalják, amely valaki mástól okozza a kiváltó hangot.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a mizofóniában szenvedőknél rendellenes kommunikáció van a hallási és a motoros agyi régiók között. Úgy is jellemezhetnénk, hogy ez egy 'szuperérzékenyített kapcsolat'. Ez az első alkalom, hogy az agyban ilyen kapcsolatot azonosítottak az állapot kapcsán”

– idézi Sukhbinder Kumart, az angliai Newcastle-i Egyetem neurológus kutatóját a ScienceAlert.

A csapat 75, mizofóniával élő és nem élő ember fMRI-agyfelvételeit elemezte, hogy felfedezzék ezt a szuperérzékenyített kapcsolatot. Az adatokat zaj nélkül, mizofóniát kiváltó hangokkal (például rágás), mindenki számára kellemetlenre tervezett hangokkal (például sikítás) és semleges hangokkal (például esőzés) gyűjtötték.

A kutatók egy további felfedezést is tettek: a motoros kéreg és a vizuális kéreg között erősebb kapcsolat alakult ki. Ez további támpontokat ad arra vonatkozóan, hogy mi válthatja ki a mizofóniát az agyban.

„Ami meglepett minket, hogy a vizuális és a motoros régiók közötti kommunikáció hasonló mintázatát is megtaláltuk, ami azt tükrözi, hogy a mizofónia akkor is előfordulhat, ha valami vizuális dolog váltja ki. Ez arra enged következtetni, hogy ez a kommunikáció aktivál valamit, amit "tükörrendszernek" nevezünk. Utóbbi segít feldolgozni a más személyek által végzett mozdulatokat azáltal, hogy a saját agyunkat hasonló módon aktiválja – mintha mi magunk végeznénk az adott mozdulatot”

– mondta el Kumar.

Ez a tükörneuron-rendszer, amelyet már korábban is vizsgáltak, a feltételezések szerint ugyanúgy működik az agyban, akár ténylegesen csinálunk valamit, akár nézzük, ahogy valaki más csinálja. A kutatók szerint a mizofónia azért olyan kellemetlen, mert úgy érezzük, mintha behatolnánk az agyba, amikor ez a tükrözés megtörténik.

Ezt az elképzelést támasztja alá a mizofónia kezelésének egyik módja egyes embereknél: a kiváltó hangot kiváltó cselekvés utánzásával, és így az irányítás visszavételével. Ha jobban megértjük, hogyan működik ez, akkor javíthatjuk az emberek mindennapi életére komoly negatív hatással bíró mizofónia kezelését.

A lakosság 6-20 százaléka él a mizofónia valamilyen formájával, de még mindig sok minden nem egyértelmű a betegséggel kapcsolatban. Legsúlyosabb formájában szinte elviselhetetlenné tehet bizonyos munkahelyi, családi és társadalmi helyzeteket.

„A tanulmány új utakat kínál a misofónia kezelési lehetőségeinek átgondolásához. Ahelyett, hogy az agy hangközpontjaira összpontosítanánk, ahogyan sok meglévő terápia tesz, ezeknek az agy motoros területeit is figyelembe kellene venniük”

– fogalmazott Tim Griffiths neurológus, a Newcastle-i Egyetem munkatársa tavaly.

Nyitókép: Shutterstock / WAYHOME studio