Ezek az ételek megmosolyogtatják a magzatot az anyaméhben

Egy nagyjából száz várandós nőt és magzatát vizsgáló, angliai tanulmány szerint az anyaméhben lévő magzatok fintorogtak, miután az anya kelbimbót evett, de mosolyogtak, ha az anyák répát fogyasztottak. A tanulmány ritka bepillantást nyújt abba, hogyan reagálnak a magzatok valós időben az ízekre, derül ki az NBC News cikkéből.

A kutatók a kísérletben résztvevő nőknek a két étel porított változatát tartalmazó kapszulát adtak. 35 nő egy közepes sárgarépának, 34 nő 100 gramm apróra vágott kelkáposztának megfelelő mennyiséget fogyasztott, míg a maradék 30 nő egyiket sem ette.

20 perccel később az ultrahang kimutatta, hogy a magzatok nagy része grimasszal reagált a kelbimbó ízére, míg a répára reagáló legtöbb magzat nevetni látszott. A kontrollcsoportnak nem voltak ugyanilyen reakciói.

„Az elsők vagyunk, akik valóban ki tudták mutatni ultrahangfelvétellel az anyák által elfogyasztott ételekkel kapcsolatos arckifejezéseket”

– mondta el Nadja Reissland, a tanulmány társszerzője és a Durhami Egyetem magzati és újszülöttkori kutatólaboratóriumának vezetője.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a magzatot körülvevő magzatvíznek különböző szaga vagy íze lehet attól függően, milyen étrendet követ a várandós személy.

Egy 2001-es tanulmány szintén kimutatta, hogy azok a csecsemők, akik a magzatvíz vagy az anyatej révén ki voltak téve a sárgarépa ízének, kevesebb negatív arckifejezést mutattak a sárgarépa ízű gabonapelyhekkel kapcsolatos reakcióikban, mint azok a csecsemők, akik nem voltak kitéve ezeknek a korábbi expozícióknak. A tanulmány azonban csak az anyaméhen kívül vizsgálta a csecsemők reakcióit.

Az új vizsgálatban a magzatok az anya terhességének 32-36 hetes szakaszában voltak (egy átlagos terhesség az utolsó menstruációtól számított 40 hétig tart).

Az ultrahang képek azt sugallták, hogy a reakciók hasonlóak voltak azokéhoz a gyerekekéhez vagy felnőttekéhez, akik valami keserűt kóstoltak, de nem ismert, hogy magzatok valóban hasonló módon élik-e meg az érzelmeket vagy az ellenszenvet, magyarázta Reissland.

A grimaszolás az ultrahangfelvételen a keserű ízre reagáló izommozgás is lehet, azonban a magzatokról ismert, hogy arckifejezéseket produkálnak, tette hozzá.

„Ha a 24-36 hetes terhességtől kezdve nézzük, a kifejezéseik egyre összetettebbé válnak.”

Dr. Daniel Robinson, a Northwestern University Feinberg School of Medicine neonatológus docense, aki nem vett részt az új kutatásban, hasonlóan figyelmeztetett, miszerint az embereknek nem szabad úgy értelmezniük az ultrahangfelvételeket, hogy azok a magzatok boldogságát vagy ellenszenvét mutatják. Megjegyezte azonban, hogy létezik egy olyan elképzelés, hogy az újszülöttek és csecsemők az édesebb ízeket részesítik előnyben, és e mögött evolúciós elképzelések állnak.

Az új tanulmány megtervezésekor Reissland és csapata több okból kifolyólag is a porított kelkáposztát és sárgarépát választotta a gyümölcslevekkel vagy nyers zöldségekkel szemben. Egyrészt a porral könnyebb volt biztosítani minden résztvevő számára, hogy ugyanannyi kalóriát fogyasszon (az anyákat arra is megkérték, hogy a vizsgálat napján ne fogyasszanak semmi, sárgarépát vagy kelkáposztát tartalmazó ételt).

Reissland elmondta, hogy a kapszulákat szintén azért használták, mert egyes várandós nők nem bírták elviselni a kelbimbó ízét, és a kutatók aggódtak, hogy a negatív reakciók befolyásolhatják a magzatok válaszát.

„Volt néhány ember a laborban, és megpróbáltam nekik kelkáposztalevet adni inni, és látnod kellett volna az arckifejezésüket”

– fogalmazott mondta Reissland.

A harmadik ok az volt, hogy a kapszulák segítettek megakadályozni, hogy az íz túlságosan felhíguljon, miközben a szervezetben feldolgozzák.

„A keserű íz bekerül a vékonybélbe, majd az anya vérébe, végül a méhlepénybe és a magzatvízbe. Úgy tűnik, ez a folyamat körülbelül 20 percig tart, és amit ezután kapunk, az a magzatok sajátos reakciója erre az ízre”

– magyarázta Reissland.

Reissland véleménye szerint tanulmánya javíthatja annak megértését, hogy az anyaméhben az ízeknek való kitettség hogyan befolyásolja az étkezési szokásokat a későbbi életben. Ha egy magzat például többször is megkóstolja a kelkáposztát az anyaméhben, akkor a baba nagyobb valószínűséggel fogja tolerálni, vagy akár élvezni is az ízt, amikor elkezd szilárd ételeket enni.

Robinson elmondása szerint a tudósok már rájöttek, hogy a különböző típusú ételeknek való kitettség az élet első hónapjaiban segíthet az ételek későbbi elfogyasztásának hajlandóságában vagy elfogadásában.

„A várandósság alatti étrend nagyon fontos és hatással van, nemcsak a fejlődő magzat, de a későbbi gyerek szempontjából.”

Azok az anyák, akik a terhességük alatt egészségesen táplálkoznak, azt is tapasztalhatják, hogy gyermekeik kevésbé válogatósak, fogalmazott Reissland.

„Ha valóban rá tudjuk venni [a gyerekeket], hogy szeressék a zöld zöldségeket, és talán nem szeressék annyira az édességeket, az segíthet a súlygyarapodásuk és a súlyegyensúlyuk tekintetében.”

Nyitókép: Shutterstock