Az omikron vethet véget a járványnak?
Január 11-én, mindössze hét héttel az első omikron variánssal megfertőződött beteg első bejelentése után, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fertőzések újbóli berobbanására figyelmeztetett, amely nyugatról keletre terjed szerte a világon. Az 53 európai és közép-ázsiai ország közül ötvenben jelentettek omikron-fertőzést – mondta Hans Henri Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.
Hozzátette, az országoknak a lehető legjobban kell megküzdeniük ezzel, egyéni járványügyi helyzetüktől, a rendelkezésre álló erőforrásaiktól, a vakcinázási helyzetüktől és a társadalmi-gazdasági helyzetük alapján.
Az elmúlt hetekben Európa és az Egyesült Államok országai megérezték az omikron-hullám erejét; A legtöbb fertőzést bejelentő Egyesült Királyságban a napi COVID-19 megbetegedések száma több mint 160 000-nél tetőzött a hónap elején. Az ottani tudósok szerint minden nemzet ugyanazzal a fő problémával néz szembe: a változat terjedési sebességével.
Bár a WHO és mások azt sugalmazták, hogy a hatalmas számú omikron-fertőzés jelezheti a járvány végét, az immunitás rövid távú megugrása miatt, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet továbbra is változékony és nehezen modellezhető, írja a Nature.
„Olyan gyorsan terjed, hogy nagyon kevés idő marad bármilyen válasz elkészítésére. Tehát a döntéseket óriási bizonytalanság mellett kell meghozni”
– mondja Graham Medley, a London School of Hygiene & Tropical Medicine fertőző betegségek modellezésének professzora és a brit kormány járványlefolyást modellező vezető szakembere.
Gyors terjedés
Az omicron-fertőzések száma kevesebb mint két nap alatt megduplázódhat, ami lényegesen gyorsabb, mint a SARS-CoV-2 korábbi változatai, és közelebb áll ahhoz, amit a közegészségügyi tisztviselők az enyhébb influenzavírustól várnának.
„Ilyen sebességű terjedést még nem láttunk eddig [...] Még ha mindenkit be is olthatnál, akkor is két hétbe telik, mire hatása lesz a vakcinának, és akkor már nyakig benne vagyunk”
– fogalmazott Christina Pagel, a University College London egészségügyi adatelemzője.
Nehéz modellezni
Nagy-Britannia – más országokkal egyetemben – decemberben szigorította a szabályozást. Ez azonban ellentmondásos lépés volt, különösen azért, mert az előző hónapban az omikron által sújtott dél-afrikai jelentések azt sugallták, hogy a változat kevésbé súlyos megbetegedéseket és kórházi kezelést okoz – ezt a következtetést most az Egyesült Királyság és más helyek tapasztalatai is alátámasztják.
Az egyesült királyságbeli modellezők kezdetben tépelődtek a dél-afrikai információk felhasználásával. Viszonylag egyszerű frissíteni egy számítógépes modellt, hogy figyelembe vegyék az új változat biológiai tulajdonságaiban bekövetkezett változásokat. A járvány előrehaladtával azonban sokkal nehezebbé vált egy ország lakosságának kiindulási immunválaszait szimulálni, és így azt megítélni, hogy ez miként korlátozza a terjedést.
A járvány korai napjaiban a kutatók azt feltételezhették, hogy a legtöbb ember világszerte egyformán fogékony volt a fertőzésekre, mivel a COVID-19 új betegség volt, és nem álltak rendelkezésre védőoltások. Ám 12 hónapig tartó, országonként eltérő vakcinastratégiák, -típusok és -felvételi arányok, valamint a fertőzések és gyógyulások ingadozó aránya változatos immunológiai képet hagyott maga után.
Csökkenő védelem
Az omikron elleni oltások által nyújtott fertőzés elleni védelem gyengülése is bonyolítja a képet. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az inaktivált (a vírus elölt vagy egyengített formáját tartalmazó) vakcinák, amelyek a világszerte elosztott tízmilliárd dózis közel felét teszik ki, kevés antitestet váltanak ki a változat ellen.
„Az inaktivált vírusvakcinák szélesebb immunitást indukálhatnak, amely a törzsek szélesebb körére reagálna, mivel immunválaszt vált ki a tüskétől eltérő vírusfehérjék ellen, ami különösen változó. Ez egy nagyon érdekes kérdés, de egyszerűen még nem láttam hivatalos elemzést róla"
– mondja Woolhouse.
Noha a vakcinák valószínűleg továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos tünetek ellen, Pagel szerint a fertőzés tovább fog terjedni, mivel az jelenlegi feltételezések szerint egyik oltóanyag sem nyújt hosszú távú védelmet a fertőzésekkel szemben.
Mikor ér véget a járvány?
De akkor mikor lesz vége a koronavírus-járványnak? Sajnos, nem az omikronnal, feltételezik a kutatók. Nem ez lesz az utolsó változat, így a következő változatnak is meglesz a maga sajátossága, mondja Medley.
Tekintettel arra, hogy a vírus valószínűleg nem fog teljesen eltűnni, a COVID-19 elkerülhetetlenül endémiás betegséggé válik, mondják a tudósok. De ez egy kényes fogalom, mást és mást jelent a különböző emberek számára.
„Azt hiszem, ez az elvárás, hogy az általános viselkedés valahogyan arra a helyzetre irányuljon, amikor a lakosságban annyira immunitásunk van, hogy többé nem látunk halálos kimenetelű járványokat”
– fogalmaz válaszában Sebastian Funk, a London School of Hygiene & Tropical Medicine epidemiológusa.
Az endémiába való átmenetet, vagyis a vírussal való együttélést korlátozások és biztosítékok nélkül nehéz pontosan modellezni, teszi hozzá Funk. Ennek részben az az oka, hogy még a legjobb betegségmodellek is nehezen tudnak észszerű előrejelzéseket készíteni néhány héttel előre. Ez azért is van így, mert az endémia azt az ítéletet tükrözi, hogy a társadalmak hány halálesetet hajlandók elviselni, miközben a globális népesség folyamatosan erősíti az immunitást.
Nyitókép:
