Színes bélbaktériumok, jó és rossz baktériumok

A bélmikrobiom változásaihoz kapcsolódik a gyerekek autizmusa

Az eddigi egyik legrészletesebb tanulmány megerősítette az autizmus és a bélben lévő anyagok közötti kapcsolatot. Az új elemzés nem csak az emésztőrendszerben honos baktériumokat vizsgálta, hanem az ott található gombákat, archeákat és vírusokat is.


A Hongkongi Kínai Egyetem kutatói által vezetett csoport olyan átfogó vizsgálatot dolgozott ki, amely összefüggést mutat ki a teljes bélmikrobiom összetételének változása és az autizmus spektrumzavar diagnózisa között.

Bár még nem világos a fennálló kapcsolat, az épülő bizonyítékok új utakat kínálnak az autizmus diagnosztizálásához és megértéséhez.

„Az az izgalmas ebben a tanulmányban, hogy megnyitja annak lehetőségét, hogy konkrét biokémiai útvonalakat és azok hatását vizsgáljuk a különböző autisztikus jellegzetességekre. Az autizmus kimutatásának új módjait is biztosíthatja, ha a mikrobiális markerekről kiderül, hogy erősítik a genetikai és viselkedési tesztek autizmus kimutatására való képességét”

– fogalmazott Bhismadev Chakrabarti, az angliai Readingi Egyetem idegkutatója.

Hozzátette, hogy egy olyan jövőbeli platform, amely kombinálni tudja a genetikai, a mikrobiális és az egyszerű viselkedéses értékeléseket, segíthet a felismerési hiányosságok megszüntetésében.

A megváltozott bélmikrobiom-összetétel és az autizmus közötti kapcsolat egyre több bizonyítékot gyűjt, bár a kutatóknak még nem sikerült megállapítani a kapcsolat okát.

Arról azonban még mindig sok mindent nem tudni, hogy a bélmikrobiom - vagyis az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok virágzó közössége hogyan befolyásolja hangulatunkat, gondolatainkat, sőt, a döntéshozatalunkat is.

A mikrobiom és az autizmus közötti kapcsolatra vonatkozó korábbi kutatások kizárólag a baktériumok közötti különbségekre összpontosítottak. A jelenség részletesebb feltárása érdekében Siew Ng, a Hongkongi Kínai Egyetem gasztroenterológusa és kollégái a teljes bél-metagenomra kiterjesztették a fókuszt.

A kutatók 1627, autizmussal diagnosztizált és nem diagnosztizált gyermek székletmintáit elemezték, megvizsgálva a bennük található mikrobák minden különböző királyságát. Az elemzés feltárt néhány szembetűnő különbséget az autista gyermekek mikrobiomjában.

A kutatók 14 archea, 51 baktérium, 7 gomba, 18 vírus, 27 mikrobiális gén és 12 anyagcsere-útvonalat azonosítottak, amelyek különböznek a neurotipikus és az autista gyermekek között.

Az adataikat betáplálva egy gépi tanulási algoritmusba, az olyan diagnosztikai pontosságot tudott adni, amely jobb volt, mint a véletlenszerű találgatás, de nem maximálisan jó, azonban az összes adat kombinálása egy 31 markert tartalmazó, értékeléshez sokkal nagyobb diagnosztikai pontosságot adott, korcsoporttól függően 79,5 és 88,6 százalék között.

Ez az egyik legszélesebb körű, legátfogóbb vizsgálat, amelyet a maga nemében eddig végeztek, és az eredmények nemcsak megerősítik a bélrendszer és az autizmus közötti összefüggést, hanem utat mutatnak mind az autizmus hátterében álló mechanizmusok vizsgálatához, mind pedig a gyermekeknél viszonylag egyszerű és nem invazív módon történő teszteléséhez.