3 mód, ahogyan a bél mikrobiom irányítja az elménket
Az 1880-as évek közepén Theodor Escherich gyermekorvos az elsők között vetett fel egy ellentmondásos elképzelést: baktériumok élhetnek a bélrendszerünkben anélkül, hogy egészségügyi problémákat okoznának. Ez az elképzelés azóta robbanásszerűen elterjedt az orvosi és a közbeszédben, és a mikrobiom (a rajtunk és bennünk élő mikrobák) jelentősége egyre nagyobb teret nyer, mivel számos egészségügyi probléma megértésének, sőt kezelésének egyik módja.
A mikrobiomunkban (különösen a bélrendszerünkben lévő mikrobiomban) lévő különbségeket összefüggésbe hozták mindennel, attól kezdve, hogy meddig élünk, egészen a cukorbetegség kialakulásának kockázatáig. De ami talán a legérdekesebb, mostanra kiderült, hogy ezek az apró baktériumok a tápcsatornánkban valójában megváltoztathatják a gondolatainkat. Íme három lenyűgöző módja annak, hogy ez megtörténhet.
1. A bolygóideg
Úgy gondoljuk, hogy a bél és az agy a bél-agy tengelyen keresztül szoros kapcsolatban áll egymással. Ezt a terminológiát ma már gyakran kiterjesztik a mikrobiomra is, amit mikrobióta-bél-agy tengelynek neveznek. Annak megértésekor, hogy a bélből érkező jelek hogyan juthatnak el az agyba, sok kutató a bolygó (vagus) idegre összpontosít. A leghosszabb koponyaidegként a vagus ideg az agytörzsből a vastagbélbe (valamint a testünk számos más helyére) fut be és vissza.
A kutatások most azt mutatják, hogy a bélben történtek a vagus idegre gyakorolt hatásuk révén befolyásolják az agyunkat. És úgy tűnik, hogy a mikrobiomunk közvetlenül befolyásolhatja a vagus ideg által az agyba közvetített jeleket. A legújabb tudományos munkák kimutatták, hogy a bélrendszerünkben élő mikrobák, valamint azok termékei képesek befolyásolni a vagusideg tüzelési sebességét, és ezáltal az agynak küldött üzenetet.
Ez az üzenet viszont feltehetően befolyásolja az agyműködést, valamint a lelkiállapotot. Hogyan történik ez? A bélben lévő bolygóideg idegvégződései érzékenyek a mikrobák által termelt számos dologra, az SCFA-któl kezdve az olyan neurotranszmitterekig, mint a szerotonin, a noradrenalin és a GABA. Ezek a végződések érzékenyek az olyan immunjelzésekre is, mint a gyulladás.
Állatkísérletekben kimutatták, hogy a bélből a vagus idegen keresztül az agyba irányuló jelátvitel kulcsfontosságú a szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) gyógyszerek antidepresszáns hatásaihoz, míg bizonyos egészséges mikrobák (probiotikumok) hangulatjavító hatása a vagus ideg működésétől függött. Nemrégiben feltárták, hogy az ideg aktiválása az emberekben, úgy tűnik, befolyásolja az érzelmi feldolgozást, ami közvetlen kapcsolatot mutat a lelkiállapot és a vagus ideg között.
2. Az immunrendszer
Az egyik legmeggyőzőbb kapcsolat a bélrendszer és a mentális egészségünk között az immunrendszerrel kapcsolatos. Immunitásunk sokkal több, mint egyszerű védekezés a baktériumok ellen, immunrendszerünk feladata komplex jelátvitelek lebonyolítása az egész testünkben. Immunrendszerünk nagy része azonban a bélben található, ahol valós időben reagál a külvilág által nyújtott információkra, beleértve a mikrobiomot is.
A kutatók kimutatták, hogy a bélmikrobiom és az immunrendszer állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, minden pillanatban befolyásolják egymást. Ha megértjük, hogy immunrendszerünk állapota szorosan összefügg általános agyunkkal és mentális egészségünkkel, a mikrobiom szerepe még jelentősebbé válik. A magas gyulladásszint például összefügg a depresszió kialakulásának fokozott kockázatával, és impulzívabb döntések meghozatalára késztetheti az embereket.
A bélmikrobiom állapota feltehetően számos módon befolyásolja az immunitást, a baktériumok és az immunsejtek közötti közvetlen kommunikációtól kezdve a bélnyálkahártya erősségére gyakorolt hatásáig (ami aztán befolyásolja a bélrendszerünk immunrendszerének állapotát). Úgy gondolják, hogy a mikrobiomból származó jelek a véráramba is bekerülhetnek, ahol elérhetik az agyat, és potenciálisan befolyásolhatják az agy immunrendszerét.
3. Mikrobióma metabolitok, mint a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k)
Káprázatosan sokféle anyagot fogyasztunk naponta. Ezek közül néhányat a szervezetünk könnyen le tud bontani (például a kenyérben lévő szénhidrátok gyorsan átalakulnak glükózzá, amelyet gyorsan fel tudunk szívni a bélbélésen keresztül).
Hihetetlen biológiánk ellenére azonban számos táplálék összetevő lebontásához hiányzik belőlünk az enzim. Szerencsére kaphatunk egy kis segítséget a mikrobiomunktól abban, hogy értéket nyerjünk ezekből az emészthetetlen molekulákból.
Az egyik legjobb példa arra, hogy a mikrobák segítik az emésztést, a rostokhoz kapcsolódik. Bélrendszerünk nem képes felszívni vagy lebontani az ételeinkben lévő rostokat. Amikor azonban bizonyos bélbaktériumok kapcsolatba kerülnek a rosttal, megemésztik azt, és rövid szénláncú zsírsavaknak (SCFA) nevezett molekulákat termelnek. A rostokkal ellentétben mi képesek vagyunk hasznosítani az SCFA-kat. A kutatások pedig azt mutatják, hogy az SCFA-k az agyunkra és mentális állapotunkra gyakorolt hatásuk révén befolyásolhatják egészségünket.
Egy 2020-as tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy a bélben lévő SCFA-k magasabb szintje alacsonyabb kortizolszinthez kapcsolódik, amikor egészséges férfiak pszichológiai stresszben voltak. Úgy gondolják továbbá, hogy az SCFA-k segíthetnek a gyulladás csillapításában, ami aztán számos olyan agyi előnyhöz vezethet, amelyek javítják a hangulatot.
Egyre világosabbá válik, hogy ami a fejünkben történik, az valójában a testünkben zajló folyamatok tükörképe. A gyomor- és bélrendszerünk és az agyunk közötti fizikai távolság ellenére ma már tudjuk, hogy ami a bélrendszerben történik, az számos útvonalat befolyásol az agyunkban, amelyek közül sok a mikrobiomunk állapotának közvetlen hatása lehet.
Mindez még több okot ad arra, hogy empátiát tanúsítsunk a mások és önmagunk mentális állapotát befolyásoló bonyolult jelek iránt, valamint hogy megfontoljuk, hogy bélrendszerünk és mikrobiomunk egészségének előtérbe helyezése a kognitív és mentális egészségünk előtérbe helyezésének módja.
Nyitókép: Shutterstock
