Ha komolyan foglalkozunk a bőrápolással, valószínűleg figyelünk arra, hogy megtegyük a szükséges óvintézkedéseket, amikor repülőre ülünk: nem ragaszkodunk például az ablak melletti üléshez, és gondoskodunk arról, hogy legalább SPF 50-es fényvédőt használjunk, hiszen 300 méterenként emelkedve 10%-kal nő az UV-sugárzás ereje.

Emma Wedgwood klinikai bőrápolási szakértő szerint a repülés közbeni rutin mellett jó néhány dologra érdemes odafigyelni a bőrünk védelmének érdekében. Ő az úgynevezett „72 órás repülési ablak” koncepcióját követi, ami a repülés előtti és utáni három kritikus napra fókuszál – ez az az időszak, amikor bőrünk a legérzékenyebb, és a legnagyobb figyelmet igényli.

Valószínűleg korán keltünk, és előző este is túl későn feküdtünk le, mert még az utolsó pillanatban próbáltunk mindent elintézni. Aztán következik a reptéri rohanás, stressz, sorban állás és a nehéz bőröndök cipelése. A legtöbb utazás nem éppen pihentetően indul, ezt pedig sajnos a bőrünk is megérzi.

– mondja Wedgwood.

A stresszhormonok, a mesterséges fények és a hidratáció hiánya már indulás előtt megviselik az arcbőrt. Wedgwood repülés előtti bőrápolási protokollja a polinukleotidok célzott alkalmazására épül, amelyek támogatják a sejtek regenerálódását, serkentik a kollagéntermelést és megerősítik a bőr védelmi rétegét. A legjobb hatás érdekében ezeket nem közvetlenül indulás előtt, hanem rendszeresen, beépítve a bőrápolási rutinunkba érdemes azt alkalmazni. Az ilyen kezelések előnyei akár hetekig is tartanak, a leglátványosabb eredményeket pedig általában három hónap elteltével tapasztalhatjuk.

Amint megérkezünk, csábító lehet rögtön kifeküdni a napra vagy a medence mellé heveredni, de ez valójában csak tovább súlyosbíthatja a bőrünk állapotát. Az UV-sugárzás, a klóros vagy sós víz, valamint az alkoholos összetevőket tartalmazó naptejek tovább növelhetik a repülés okozta kiszáradást. Az eredmény: fáradt, fakó arcbőr. A megfelelő regeneráció érdekében pótoljuk az elvesztett nedvességet olyan hatóanyagokkal, amelyek segítenek helyreállítani a bőr védőrétegét, erre tökéletesetek lehetnek például a peptidek és a hialuronsav is. Érdemes keringésfokozó arcmasszázzsal is kombinálni a szérumokat, az első napokban pedig kerülni a közvetlen napsütést.

Akik gyakran repülnek vagy szeretnének még jobban törődni bőrükkel, azoknak a szakértő az úgynevezett „magassághoz való alkalmazkodási terápiát” ajánlja. Ez egy klinikai szintű megközelítés, amely célzottan kezeli az oxigénhiányt, a gyulladásos folyamatokat és a stressz által kiváltott bőrreakciókat.

A terápiás megközelítések közé tartozhat például a regeneratív exoszómás kezelés, a gyulladáscsökkentő LED-fényterápia vagy akár a fejlettebb lézeres kezelések is – ezek egy része már 24 órán belül látványos eredményt adhat. Bár ezek profi eljárások, szerencsére egyre több otthoni alternatíva is elérhető, melyek megfizethetőbbek, könnyen használhatók, és kiválóan alkalmasak utazáshoz. 

Akár üzleti útra indulunk, akár vakációzni, ideje újragondolni a bőrápolási szokásainkat. Nem elég „túlélni” a repülést, érdemes tudatosan figyelnünk a regenerációra is. Ha megértjük, hogyan hat a magasság, a stressz és a környezeti tényezők a bőrünkre, akkor előre tervezhetünk, gyorsabban regenerálódhatunk és végül sokkal magabiztosabban érezhetjük magunkat már a leszállás pillanatában is.

(Marie Claire UK)