oldalsó nézet boldog öreg érett nyugdíjas nő hallgat népszerű zenét fejhallgató, pihentető egyedül nézett gondoltam ablak, élvezi a békés gondtalan hétvégi időt egyedül otthon, stresszmentes szabadidős

A zene mély hatást gyakorol a demenciában szenvedő emberekre

Akár feldobja a hangulatunkat, akár gyorsabb futásra sarkall vagy megnyugtat minket, mindannyian felismerjük az erejét. Így nem csoda, hogy egyre gyakrabban alkalmazzák az orvosi kezelésben.

Amellett, hogy nagyon hasznosnak bizonyult a rák kezelésében, a krónikus fájdalom kezelésében, sőt, még az agy agyvérzés utáni regenerálódását is segíti, a kutatók nagy előrelépéseket tettek a zene alkalmazása terén is, hogy segítsenek a demenciában szenvedő betegeknek.

Csökkenti a betegek szorongását és depresszióját, és javítja mind a betegek, mind a gondozóik jólétét azáltal, hogy javítja mindenki alkalmazkodóképességét, valamint a nehézségekkel és a stresszel való megbirkózást.

A zeneterápia zenélés, éneklés vagy zenehallgatás formájában szintén pozitív hatással lehet a kognitív funkciókra, különösen a demenciában vagy memóriazavarban szenvedő idősek esetében.

Miért van tehát a zenének ilyen erős hatása a demenciában szenvedőkre?

Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt kutatók felfedezték, hogy zenehallgatás közben az emberi agy több területe is részt vesz a zene feldolgozásában. Ezek közé tartoztak a limbikus (amely az érzelmeket és az emlékezetet dolgozza fel), a kognitív (az érzékeléssel, a tanulással és a reakcióval kapcsolatos) és a motoros (az önkéntes mozgásért felelős) területek.

Ez megkérdőjelezte azokat az előítéleteket, amelyek szerint a zene feldolgozása szűkebb körben történik az agyban, és segített megmagyarázni, hogy miért van ilyen egyedülálló neurológiai hatása.

A kutatások emellett kimutatták, hogy a zene segíthet az agy és annak kapcsolatainak regenerálásában. A demencia számos oka az agyi sejtpusztulás körül összpontosul, ami felveti annak lehetőségét, hogy a zene segíthet a demenciában szenvedőknek azáltal, hogy megjavítja vagy megerősíti a sérült idegi kapcsolatokat és sejteket.

Nem minden zene van azonban regeneráló hatással az agyra. Az ismerős és kedvenc zenékről bebizonyosodott, hogy a legnagyobb hatással vannak az érzéseinkre, és szorosan kapcsolódnak a memóriához és az érzelmekhez.

Ez azért van, mert kedvenc dalaink hallgatása jó közérzetet keltő hormonokat szabadít fel, amelyek örömérzetet adnak nekünk. A kedvenc zenéinkből összeállított, kurátori zenei lejátszási listák kulcsfontosságúak lehetnek abban, hogy segítsenek nekünk megbirkózni a mindennapok stresszével.

Ez azért fontos az Alzheimer-kór és a demencia más formái szempontjából, mert a kutatók felfedezték, hogy az agy zenei emlékekkel kapcsolatos részeit kevésbé érintik ezek a betegségek, mint az agy más területeit. Ez megmagyarázza azt, hogy a kedvenc zenéhez kapcsolódó emlékek és élmények miért maradnak meg gyakran az ilyen betegségben szenvedőknél.

A zenehallgatás segíthet a szorongás, a nyugtalanság és a sundowning – az Alzheimer-kórral és a demencia egyéb típusaival társuló tünet lehet, amikor az illető délután és este zavartabbá válik – kezelésében is.

A Cambridge-i Zeneterápiás Kutatóintézet munkatársaival közösen végzett kis tanulmányunkban kimutattuk, hogy a zenehallgatás milyen nagy hatással lehet a demenciában szenvedő emberekre. Megállapították, hogy amikor a demenciában szenvedő emberek ismételten a kedvenc zenéjüket hallgatták, a szívritmusuk és a mozgásuk közvetlen válaszként megváltozott.

Ez azt mutatta, hogy az emberek fizikai reakcióira hatással vannak az olyan zenei jellemzők, mint a ritmus és a hangszerelés. A szívritmusuk akkor is megváltozott, amikor együtt énekeltek a zenével, vagy amikor egy dal hallgatása vagy a zenére való gondolkodás közben régi emlékeket vagy történeteket kezdtek el felidézni.

Ezek a változások azért fontosak, mert megmutatják, hogyan hat a zene a mozgásra, az érzelmekre és az emlékek felidézésére. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a demenciában szenvedő emberek zenehallgatás közben és után kevesebb izgatottságot, agressziót és szorongást tapasztaltak, és javult az általános hangulatuk. Még gyógyszeres kezelésre is kevesebbet volt szükségük, ha rendszeresen zenéltek.

Más kutatók még a demenciában szenvedők kognitív képességeit támogató zenei tréningprogramok hatását is vizsgálni kezdték. Az eddigi eredmények ígéretesek, a vizsgálatban részt vevő felnőttek jobb végrehajtó funkciókat (problémamegoldás, érzelemszabályozás és figyelem) mutattak ki azokhoz képest, akik csak testmozgásban vettek részt.

A zene tehát valószínűleg továbbra is hasznos orvosi kezelés lesz a demenciában szenvedők számára. Az eddigi ismereteink alapján azonban fontos, hogy a kezelés a beteg saját zenei gyűjteményéből származzon, valamint hogy más kezelési technikákkal, például a demencia progresszióját lassító vagy a tünetek kezelését segítő gyógyszerek alkalmazásával együtt alkalmazzák, így támogatva az öngondoskodást és a jóllétet.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock