7 egészséges szokás, amely segíthet csökkenteni a depresszió kockázatát

Az egészséges életmód betartása jelentősen csökkenti a depresszió kockázatát. Ez nyilvánvalónak hangzik, de egy új kutatás olyan életmódbeli tényezők hatását vizsgálva segít meghatározni, mit jelent az egészséges életmód a depresszió megelőzése szempontjából, mint a dohányzás, az alvási szokások és a testmozgás.

Míg a korábbi tanulmányok általában csak bizonyos életmódbeli tényezőkre összpontosítottak, például a rossz alvás és a depresszió közötti kapcsolatra, ez az új kutatás ezek kombinációját, valamint az agyszerkezetre és a biomarkerekre gyakorolt hatásukat vizsgálja.

A Nature Mental Health című folyóiratban a héten megjelent új tanulmányban a Cambridge-i Egyetem és a Fudan Egyetem kutatói hét olyan egészséges életmódbeli tényezőt azonosítottak, amelyek védelmet nyújtanak a depresszióval szemben. A hét vizsgált tényező a következő volt:

• dohányzás
• étrend
• testmozgás szintje
• alvás
• mozgásszegény magatartás
• társadalmi kapcsolatok
• alkoholfogyasztás

A kutatók biológiai markereket is használtak, mint például a trigliceridek (a zsír leggyakoribb formája a szervezetben) és a c-reaktív protein (a gyulladás jelzője), valamint az agy szerkezetében bekövetkezett változások, mint a depresszió biológiai mechanizmusainak a testre és az agyra gyakorolt hatásának mutatói.

Dr. Barbara J. Sahakian, a Cambridge-i Egyetem Pszichiátriai Tanszékének klinikai neuropszichológia professzora és a tanulmány vezető szerzője a Healthline-nak elmondta, felfedezték, hogy az egészséges életmód 57%-kal csökkentette a depresszió kockázatát.

„A viselkedésünk megváltoztatása és az egészséges életmód kialakítása olyasvalami, amit magunk is megtehetünk a depresszió kockázatának csökkentése érdekében.”

Sahakian és csapata kutatásához a UK Biobank orvosi kutatási adatbázist használta fel, amely anonim egészségügyi és életmódbeli információkat tartalmaz a résztvevőkről. 287 282 résztvevő adatait vizsgálták meg, akik közül nagyjából 13 ezren szenvedtek depresszióban, és kilenc éven keresztül követték őket.

Dr. Scott Glassman pszichológus, a Philadelphia College of Osteopathic Medicine Mesterképzésének igazgatója szerint a friss eredmények arról szólnak, hogy az életmódbeli viselkedés számtalan módon befolyásolhatja a mentális egészséget, és hogy az emberek milyen egyszerű módon tudnak ezekkel foglalkozni.

„A tanulmány megállapításai arra is ösztönzik a klinikusokat, hogy holisztikusabb és többoldalúbb megközelítést alkalmazzanak klienseik napi öngondoskodási rutinjának támogatására. Különösen jelentős, hogy az egészséges életmód a jelek szerint egyfajta puffert jelent a depresszió magas genetikai kockázatával rendelkezők számára”

– fogalmazott.

Hogyan befolyásolhatják az életmódbeli viselkedések a depresszió kockázatát?

A hét megfigyelt életmódbeli tényező közül az egészséges alvás volt a legnagyobb hatással a depresszió kockázatára, 22%-kal csökkentve azt, melyet a „soha nem dohányzás” és a gyakori társas kapcsolatok követtek, 20%, illetve 18%-kal.

Az egészséges táplálkozás, a mértékletes alkoholfogyasztás, a rendszeres testmozgás és az alacsony vagy közepes mértékű ülőmunka szintén csökkentette a depresszió kockázatát.

A hét tényező alapján a résztvevőkhöz 1 és 7 közötti életmód-pontszámot rendeltek, és három csoport (kedvezőtlen, közepes és kedvező) egyikébe sorolták őket, ami életmódjuk általános minőségét jelezte.

A köztes csoportba tartozó résztvevőknél nagyjából 41%-kal kisebb volt a depresszió kialakulásának valószínűsége a kedvezőtlen életmódot követőkhöz képest; a kedvező életmódot követőknél 57%-kal kisebb volt a depresszió kialakulásának valószínűsége.

A legalacsonyabb genetikai kockázati pontszámmal rendelkező egyéneknél 25%-kal kisebb volt a depresszió kialakulásának valószínűsége – ez kisebb hatást gyakorolt, mint az életmód.

Az eredmény aláhúzza, hogy az egészséges életmód még a genetikai tényezőknél is fontosabb lehet a depresszió kialakulásában.

„Hiszem, hogy minden egészségmagatartásunk összefügg az általános egészségünkkel (fizikai és mentális), és nehéz őket különválasztani, ezért érdekes ez a kutatás, mivel a kombinált hatást vizsgálta.A viselkedésformák, amelyekben részt veszünk és amelyeket végzünk, hatással lesznek arra, hogyan gondolkodunk, valamint arra, hogyan érezzük magunkat és a hangulatunkat. Mindez összefügg”

– fogalmazott Dr. Rachel Goldman, New York-i pszichológus és a New York-i Egyetem pszichiátriai tanszékének klinikai adjunktusa.

Bár a kutatás a viselkedésről szóló önbevallásra támaszkodott, ami megnehezítheti a pontosságot és a következetességet, biológiai és neurológiai markereket is felhasznált, hogy segítsen megérteni az életmódbeli tényezők és a depresszió közötti kapcsolatot.

A kutatók mintegy 33 000 résztvevő MRI-agyszkennelését használták fel, és képesek voltak összefüggésbe hozni az agy bizonyos területeinek nagyobb térfogatát (az agy egészségének mutatója) az egészséges életmódbeli tényezőkkel.

A stressz és a gyulladás biomarkerek, a C-reaktív fehérje és a trigliceridek szintén javultak az életmóddal kapcsolatos pontszámokkal, rávilágítva arra az összetett kapcsolatra, hogy a stressz, az anyagcsere, sőt az immunrendszerünk is befolyásolhatja a depresszió kockázatát.

Egy 2022-es tanulmány megállapította, hogy a magas trigliceridszintek összefüggésbe hozhatók a depresszió gyakoribb előfordulási gyakoriságával a férfiak körében. Az is kiderült, a C-reaktív fehérje összefüggésbe hozható a tünetek nagyobb súlyosságával, a depressziós tünetek sajátos mintázatával és a legrosszabb kezelési válasszal.

Nyitókép: Shutterstock