Kézi súlyzókat a kezében tartó, vidám nő

Ezért kellene testmozgással kezelni a depressziót

A Dél-Ausztráliai Egyetem (UniSA) kutatói szerint a testmozgásnak kellene lennie a depresszió és más gyakori mentális betegségek elsődleges kezelési módja.

A kutatások eddigi legátfogóbb áttekintése azt mutatja, hogy a depresszió, a szorongás és a pszichológiai szorongás enyhe és közepes mértékű tünetei enyhíthetők a fizikai aktivitással. Vizsgálatuk szerint a testmozgás másfélszer hatékonyabb, mint a tanácsadás és a csúcsgyógyszerek.

A tanulmány megállapította, hogy a 12 hetes vagy rövidebb edzésintervenciók csökkentették leginkább a mentális egészségügyi tüneteket, olvasható a ScienceAlert cikkében.

„Fontos, hogy a kutatás azt mutatja, hogy nem kell sok a testmozgás ahhoz, hogy pozitív változást érjünk el a mentális egészségünkben”

– mondta el Ben Singh, a kutatás vezető szerzője, a UniSA- klinikai testmozgás-fiziológusa.

A mentális egészségi zavarok világszerte az egészségügyi problémák egyik vezető okozói közé tartoznak. Az egyének és a társadalom egésze számára egyaránt költséges, a rossz mentális egészség 2019-ben minden nyolcadik embert érintett, és a legújabb tanulmányok szerint akár minden ötödik embernél magasabb szintű pszichológiai stressz tapasztalható a középkorúak körében.

Korábbi tanulmányok azt találták, hogy a depresszióban, szorongásban vagy a pszichológiai distressz más formáiban szenvedő betegek számára a fizikai aktivitás ugyanolyan előnyös lehet, mint a pszichoterápia vagy a gyógyszeres kezelés.

„A fizikai aktivitásról ismert, hogy segít javítani a mentális egészséget.A bizonyítékok ellenére azonban nem fogadták el széles körben első számú kezelésként”

– fogalmazott Singh.

Mivel az egyes tanulmányok a fizikai aktivitás típusainak, intenzitásának, a népesség alcsoportjainak és az összehasonlító csoportoknak a sokféleségét vizsgálták, a klinikusok számára nehéz lehet értelmezni azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a fizikai aktivitás előnyös a mentális egészségi zavarok kezelésében.

Ezért Singh és kollégái az UniSA-nál egy szélesebb körű, úgynevezett esernyős áttekintést végeztek (nem egyes tanulmányokat, hanem áttekintések gyűjteményét vizsgálja,), hogy értékeljék, hogyan hat a fizikai aktivitás minden fajtája a depresszióra, a szorongásra és a pszichológiai distresszre felnőtteknél.

A kutatócsoport a 2022 előtt közzétett összes támogatható tanulmányt 12 elektronikus adatbázisból választotta ki. Összesen 97, több mint 128 119 résztvevővel készült, 1039 vizsgálatot tartalmazó áttekintést elemeztek.

A testmozgás és a szokásos ellátás hatásait összehasonlítva minden populációban azt találták, hogy a testmozgás 1,5-szer jobban javította a depresszió, a szorongás és a pszichológiai distressz tüneteit, mint a beszélgetéses terápia vagy a gyógyszeres kezelés.

„Azt is megállapítottuk, hogy a fizikai aktivitás és a testmozgás minden fajtája előnyös volt, beleértve az aerob testmozgást, mint például a gyaloglás, az ellenállás-edzés, a pilates és a jóga”

– tette hozzá Singh.

Úgy tűnt, hogy a testmozgás egyes típusai különböző módon segítenek. Például a jóga és más elme-test gyakorlatok segítettek leginkább a szorongás csökkentésében, míg az ellenállóképességi gyakorlatok segítettek leginkább a depresszióban.

Sing elmondta, hogy a nagyobb intenzitású edzés nagyobb javulást eredményezett a depresszió és a szorongás tekintetében, míg a hosszabb időtartamú edzések kisebb hatást gyakoroltak a rövid és közepes időtartamúakhoz képest.

Annak a ténye, hogy a hosszabb beavatkozások kevésbé voltak hatékonyak, mint a rövidebbek, látszólag ellentmond a racionalitásnak. A szerzők szerint lehetséges, hogy ez az eredmény azt mutatja, hogy az emberek megterhelőnek találhatják a hosszabb edzésprogramok betartását, ami hatással lehet a pszichológiai előnyökre.

A legnagyobb haszna a várandós vagy nemrég szült nőknek, a depresszióban, HIV-ben és vesebetegségben szenvedőknek , valamint az egészséges embereknek volt. A kutatók szerint ez olyan populációkat tükrözhet, amelyeknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a depresszió és a szorongás tünetei, és alacsonyabb a fizikai aktivitás szintje, és ennek következtében nagyobb a javulás lehetősége, mint a nem klinikai populációknál.

A rendelkezésre álló bizonyítékok többsége enyhe vagy közepesen súlyos depresszióról szólt, a szorongásról és a pszichológiai distresszről kevesebb áttekintés született. A mentális egészség különböző területein végzett további kutatások szilárdabb következtetésekhez vezethetnének.

Az eredmények természetesen nem zárják ki, hogy a gyógyszeres kezelés és a terápia számos mentális egészségügyi állapot fontos kezelési módja; inkább azt sugallják, hogy a testmozgás szintén fontos kezelés, és olyan, amely újbóli figyelmet érdemel.

A szerzők szerint a fizikai aktivitás nagymértékben javítja a depresszió, a szorongás és a szorongás tüneteit a felnőtt populációk széles körében, beleértve az általános népességet, a diagnosztizált mentális zavarokban szenvedő embereket és a krónikus betegségben szenvedőket.

Nyitókép: Shutterstock