Nincs még egy olyan sokoldalú zöldség, mint a burgonya. Akár sütve, pürésítve, rösztiként vagy sült formában szeretjük, számos módja van az elkészítésének. Az édesburgonya (más néven batáta) ugyanúgy sokféleképpen fogyasztható, mint a fehér húsú burgonya, de több táplálkozási előnnyel jár. Ha még nem szerepel a kedvenc receptjeink között, akkor a dietetikusok meggyőző véleménye alapján azonnal be fogjuk építeni az étrendükbe. Mutatjuk, miért szeretik annyira a táplálkozási szakértők az édesburgonyát!

Egészségesebb bélrendszer

„Egy édesburgonya a napi rostszükséglet 15%-át fedezi, ezért jó a bél egészségének”

– magyarázza Natalie Rizzo dietetikus. A rostok elősegítik az emésztést és megakadályozzák a székrekedést.

A vércukorszint stabilitása

Jessica Lehmann dietetikus szerint, mivel az édesburgonya komplex szénhidrát, emésztése több időt vesz igénybe, mint az egyszerű szénhidrátoké. Ez azt jelenti, hogy az édesburgonya nem emeli olyan gyorsan a vércukorszintet, így segít fenntartani a hangulatot és az energiaszintet. Rizzo hozzáteszi, hogy a lassabb emésztésnek köszönhetően az édesburgonya hosszabb ideig biztosít teltségérzetet, mint más szénhidrátok.

Gyulladáscsökkentő hatás

A gyulladáscsökkentő élelmiszerek listájára felvehetjük a batátát is. A gumós növény magas antioxidáns-tartalmú – különösen C-vitaminban, karotinoidokban és fenilpropanoidokban –, amelyek csökkentik a szervezet gyulladásait és védnek a krónikus betegségek, valamint bizonyos típusú rák ellen.

Gyógyító hatás

Az édesburgonya javítja a látást (béta-karotin- és A-vitamin-tartalmának köszönhetően), erősíti az immunrendszert (C-vitamin és mangán) és a csontokat (szintén mangán). Az édesburgonya rendszeres fogyasztása még a bőrnek is jót tesz.

„A béta-karotin antioxidáns, ezért segít helyrehozni a nap okozta károsodásokat. Javítja a bőr ráncosodását és megereszkedését is”

– magyarázza Lehmann.

Jobb mentális egészség

Lehmann szerint az édesburgonya jó hatással van a mentális egészségre, mert magas a B6-vitamin-tartalma, amely a szerotonin szintéziséhez szükséges, az pedig segít szabályozni a hangulatot.

Az édesburgonya előnyei nyilvánvalóak, de vajon szuperélelmiszernek is minősül? Lehmann szerint a batáta megérdemli ezt a címet, mert nagyon gazdag vitaminokban és tápanyagokban. Rizzo egyetért ezzel, és hozzáteszi, hogy bár nincs hivatalos, tudományosan alátámasztott meghatározása a kifejezésnek, ő szinte minden gyümölcsöt és zöldséget szuperélelmiszernek tart. A batáta különösen értékes, mivel magas a rosttartalma, illetve sok benne a kálium, az A-vitamin, a B6-vitamin és a C-vitamin. 

A jamgyökér – amely hasonlóan néz ki, mint az édesburgonya – szintén szuperélelmiszernek számít, melynek tápanyagai rendkívül hasonlóak az édesburgonyáéhoz, bár káliumtartalma magasabb, míg az édesburgonya A-vitamin-tartalma magasabb.

Ha célunk az egészséges fogyás, akkor nyugodtan beiktathatjuk a batátát az étrendünkbe.

„Egy batáta alig több mint 100 kalóriát tartalmaz, laktató és tele van tápanyagokkal”

– emeli ki Rizzo, majd hozzáteszi, hogy népszerű tévhit, hogy a fogyáshoz kerülnünk kell a szénhidrátokat, de ez egyáltalán nem igaz. A zöldségekből származó szénhidrátok fogyasztása része az egészséges fogyókúrás étrendnek, és a rostok fogyasztása elengedhetetlen a fogyáshoz. 

Ráadásul az édesburgonya rostokban és összetett szénhidrátokban gazdag, amelyek segítenek fenntartani a teltségérzetet. Úgy tűnik tehát, hogy az édesburgonya fogyasztása valóban segíthet a laposabb has elérésében.

A batáta előnyei egyértelműek, de vannak hátrányai is? Rizzo szerint önmagában fogyasztva nem biztosít elegendő fehérjét a jóllakottsághoz, ezért érdemes sovány fehérjével, például tojással, bőr nélküli csirkével, görög joghurttal, babbal vagy csicseriborsóval kombinálni, hogy laktatóbb legyen.

Lehmann szerint cukorbetegeknél figyelni kell a batáta fogyasztására, mert magas a szénhidráttartalma:

„A batátát fehérjével és egy kis zsírral kombináljuk, hogy elkerüljük a vércukorszint emelkedését.”

A vesekőben szenvedőknek is óvatosnak kell lenniük, mert a batáta magas oxalát tartalma kialakulásához vezethet az erre hajlamos embereknél.

Mindkét szakértő azt mondja, hogy egy batáta naponta biztosan egészséges, ennél többet azonban nem ajánlanak, mivel rengeteg más zöldséget is kellene fogyasztanunk még ezen kívül. Rizzo kiemeli, hogy „ha naponta egynél többet eszünk belőle, érdemes kicsit változatosabbá tenni az étrendünket, hogy a szervezetünkbe sokféle tápanyag jusson”. Lehmann szerint a batáta magas béta-karotin-tartalma túlzott fogyasztás esetén narancssárgára színezheti a bőrt.

A sült krumpli jó példa arra, hogy az elkészítési módszer hogyan tehet egy egészséges ételt kevésbé egészségessé. Ahhoz, hogy az édesburgonya elkészítése ne rontsa a zöldség tápértékét, inkább forrólevegős sütőben vagy mikrohullámú sütőben készítsük el, és ne olajban süssük, mert az csak felesleges zsírt ad hozzá. Rizzo azt tanácsolja, hogy ne adjunk hozzá túl sok sót vagy cukrot, és óva int a tejszíntől vagy a sok vajtól (mindkettő finom, de sajnos magas a telített zsírtartalma) az édesburgonya püré elkészítésekor.

Lehmann kedvenc elkészítési módja, hogy kockákra vágja, és megpörköli vagy megpirítja a batátát, míg Rizzo sütést vagy légsütést javasol egy kevés olívaolajjal és fűszerekkel.

(Reader's Digest)