2025 legtrendibbnek ígérkező reggelije, de vajon egészséges is?
A „balkáni reggeli” valószínűleg csak egy kreatív változata annak, amit a balkáni országok némelyikében, de nem mindegyikében hagyományosan fogyasztanak az emberek.
Az ételek általában egészben és/vagy nyersen kerülnek bele: gondoljunk csak a nyers zöldségekre, kenyérre, húsra és sajtra.
„A napot zöldségekkel, hússal, sajttal, tojással és egy kis teljes kiőrlésű szénhidráttal kezdeni nagyszerű. A fehérje- és rosttartalom hozzájárul a jóllakottsághoz, így segít megelőzni a délelőtti energiazuhanást, és ebédig elégedett maradsz”
– mondja Helena Barham, táplálkozási tanácsadó.
A közösségi médiát elárasztó balkáni reggeli egyik meghatározó jellemzője a charcuterie-szerű „válogatós” tálalási stílus. A balkáni reggeli kevés előkészületet vagy főzést igényel, főszereplői a friss zöldségek, elsősorban a paprika és a paradicsom.
„A rostok általában jót tesznek a bélrendszerünknek, és a lakosság nagy része nem eszik elég rostot vagy zöldséget”
– mondja Barham, aki azt tanácsolja, hogy öntsük le citromlével a nyers zöldségeket, mert az segíti az emésztést.
Vannak, akik nyers fehér hagymát és fokhagymagerezdet is tesznek a balkáni reggelibe. Barham szerint ez is sok egészségügyi előnnyel jár.
„A nyers hagymának extra előnyei lehetnek a főtt hagymával szemben, mivel a főzés során a tápanyagok (vitaminok és antioxidánsok) egy része kimerül. A nyers hagymában magasabb a kénvegyületek szintje, amelyek nagyszerűek a méregtelenítéshez és a vércukorszint szabályozásához.”
A balkáni reggeli kulcsa azonban az erjesztett savanyúság és a kefir, amelyek mindegyike tele van a bélmikrobiom jobb egyensúlyát támogató, jótékony baktériumokkal.
Ez is érdekelhet: Valóban fontos egy pohár víz megivása reggelente?
A hozzáadott cukorral azonban óvatosan bánjunk. Bár a savanyúság egészséges kiegészítője lehet az étkezésnek, sok bolti fajta nem kevés hozzáadott cukrot tartalmaz. Ugyanez vonatkozik egy másik balkáni alapélelmiszerre, a pácolt húsokra is, amelyek amellett, hogy erősen feldolgozottak, gyakran tele vannak rejtett cukorral.
„A pácolt húsok fokozott rákkockázattal járnak, részben a füstölés során a húsba juttatott policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) miatt. [...] Nem mondanám, hogy ne együnk pácolt vagy füstölt húsokat (szerintem nagyon finomak), de a mértékletesség a kulcs. Én [csak] nem javasolnám, hogy minden nap fogyasszuk őket”
– magyarázza Barham.
Ugyanez vonatkozik a fehér kenyérre is, ami sok balkáni reggeli részét képezi.
„A legtöbb kenyeret ebben az országban 100 évvel ezelőtt valószínűleg nem ismerték volna el kenyérnek. A chorleywoodi kenyérkészítési eljárással készül, emulgeálószerek és habok keverékét használják, és a gluténtartalma is sokkal magasabb, mint régen, [ami] irritálhatja a bélbélnyálkahártyát. A kovász sokkal jobb, mivel erjesztett. A teljes kiőrlésű vagy sötétebb fajták választása extra rostot ad hozzá, ami nagyszerű a bélrendszer egészségéhez, és ha magvakkal teli kenyeret választunk, akkor extra tápanyagokat adhatunk az étkezéshez”
– mutat rá Barham.
(Vogue)
Nyitókép: Shutterstock
