Ezért felejtesz el néhány dolgot és emlékszel másokra

Mindennapi felejtésünk nagy részének oka, hogy hatalmas az egy adott pillanatban feldolgozandó információmennyiség, mondja Charan Ranganath, a University of California idegtudományi és pszichológiai professzora.

„Az az elvárásunk, hogy minden pillanatról, mindenről, amit valaha is átéltünk, tökéletes emlékezetünk legyen – ami lehetetlen.”

Az emberi agy működését, azt a módot, ahogyan a neuronok a gondolatokat tárolják és továbbítják, számos rejtély fedi továbbra is, a modern képalkotó eljárásokkal, például a funkcionális MRI segítségével azonban a tudósok képesek megnézni, hogy az agy mely területei vesznek részt a különböző folyamatokban. A vizsgálatok lehetővé tették azt is, hogy a memória működésében mintákat találjanak.

A folyamatos információáradattal szembesülve agyunk fontossági sorrendet állít fel, hogy mely információkat tartsa meg. Ranganath szerint a felejtés akkor lép a képbe, amikor az agy olyan információkat enged el, amelyekről később kiderül, hogy szükségünk van rájuk.

Sok emlék hasonlít egymásra. Az új élmények során vagy új információ megtanulásakor azokat hozzáadjuk a már meglévő emlékeinkhez, ahelyett, hogy minden alkalommal a semmiből hoznánk létre egy új emléket. Ez sokkal hatékonyabbá teszi az agyunkat.

„Amikor egy új élményben van részed, az sosem igazán... egy teljesen új dolog. Csak újra és újra felhasználod ugyanazokat az alkotóelemeket”

– magyarázza Ranganath.

Annak a képessége, hogy a korábbi megértéshez új információkat adjunk hozzá, lehetővé teszi, hogy több mindent tudjunk felidézni. A több emlékezés titka nagyrészt az, hogy kevesebb információt kódolunk.

Ennek azonban van néhány hátránya is. Ha például a kulcsunkat keressük, valószínűleg már annyi különböző helyen láttuk őket, hogy nehéz felidézni, hová is tettük őket utoljára.

Az emberi agy a túlélés céljából fejlődött ki, így hajlamosak vagyunk olyan megkülönböztető dolgokra emlékezni, amelyek segítenek elkerülni a biztonságunkat fenyegető veszélyeket.

„Az agyunk azért fejlődött ki, hogy segítsen nekünk emlékezni dolgokra, hogy értelmezni tudjuk, mi történik körülöttünk, és kreatívan, rugalmasan el tudjuk képzelni a jövőt, majd megpróbáljuk megoldani a problémákat”

– mondja Dr. Andrew Budson, a Boston University neurológia professzora.

Ha egy hétköznapi dologra szeretnénk emlékezni, amelynek ismétléseit már sokszor átgondoltuk – például egy képet arról, hogy hol vannak a kulcsaink –, akkor valahogyan megkülönböztethetővé kell tennünk az emléket, hogy az agyunk számára kiemelkedjen, amihez ragaszkodhatunk.

Ranganath ezt egy élénk színű papírdarab kiemelkedéséhez hasonlítja egy fehér papírlapokkal és manilamappákkal teleszórt íróasztalon.

Az agy különböző módokon férhet hozzá egy emlékhez.

A hippokampusz agyunk azon része, amely jól képes megőrizni az emlékek 'mikor' és 'hol' időpontját. Az emlékeket előidézhetik bizonyos dolgok, például dal vagy illat visszavisz bennünket egy adott helyre az időben.

A hippokampusz az úgynevezett eseményhatárok, vagyis a kontextus változása esetén aktiválódik. Ha beszélgetés közben szöveges üzenetet kapunk a telefonunkon, akkor lehet, hogy egy pillanatig tart, amíg visszazökkenünk a párbeszédbe. Ilyenkor, a hippokampusz aktiválódásakor egyfajta könyvjelzőként működik, amely visszahozhat minket oda, ahol éppen voltunk.

A hippokampusz mellett agyunk egy másik része, a prefrontális kéreg segít abban, hogy az általunk fontosnak ítélt dologra összpontosítsunk, és figyelmen kívül hagyjuk a többi háttérzajt. A prefrontális kéreg lehetővé teszi számunkra a fókuszálást, és ha jól összpontosítunk, sokkal nagyobb valószínűséggel emlékszünk a pillanatra.

Hogyan segíthetünk az agynak emlékezni?

Többféleképpen, úgynevezett memóriaeszközökkel és memóriastratégiákkal is fokozhatjuk az agyműködést. Memóriaeszköz például egy bevásárlólista, a naptár vagy a gyógyszeradagoló. A legtöbben olyan eszközöket használunk, mint a naptárjelzések és a telefonunkon lévő emlékeztetők, hogy emlékezzünk a találkozókra, hívásokra és egyéb dolgokra, amelyeket a nap folyamán el kell végeznünk.

A memóriastratégiák közé tartoznak az olyan dolgok, mint a mnemotechnikai eszközök. Egy másik trükk az, hogy meghatározunk valamilyen vizuális jelzést, amelyet a környéken látunk, amikor vagy ahol emlékeznünk kell valamire, hogy megtegyünk valamit. Ilyen például egy tereptárgy, amelyik pont a lámpánál lóg ki, ahol be kell fordulnunk, hogy a boltba menjünk. Ilyenkor képzeljük el, hogy meglátjuk azt, és aztán azt mondjuk, itt le kell fordulnom és elmennem a boltba megvenni a tortakeveréket.

Amikor meglátjuk a tereptárgyat, ez az emlék fel fog ugrani és emlékeztetőként szolgálni. Alapvetően egy kis riasztást hozunk létre az agyunkban.

(HuffPost)

Nyitókép: Shutterstock