Egyeseknél felerősíthetik a gyomor-bélrendszeri tüneteket.
A probiotikus kiegészítők népszerűbbek, mint valaha, de vajon beváltják-e a bélrendszer egészségének javítására tett ígéretüket? Mint kiderült, sok gasztroenterológus és regisztrált dietetikus nem mindig támogatja a szedésüket. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) legfrissebb iránymutatásai szerint a legtöbb embernek valószínűleg nincs szüksége probiotikus étrend-kiegészítőre, mivel nincs elegendő bizonyíték az általános népességre gyakorolt előnyeivel kapcsolatban.
Az AGA csak három nagyon speciális klinikai helyzetben javasolja a probiotikum szedését:
- antibiotikumok szedése közben
- kis súlyú csecsemők esetében
- pouchitis, egy bonyolult gyulladásos bélbetegség kezelése esetén.
Mindezek ellenére mindenki más és más. Egyesek például úgy találják, hogy jobb a bélmozgásuk, ha probiotikumos kiegészítőt szednek. De azok, akiknek van (vagy korábban volt) vékonybélbaktérium-túlszaporodásuk, más néven SIBO, talán érdemes átgondolniuk a táplálékkiegészítő szedését. A probiotikum szedése valójában súlyosbíthatja a tüneteket, mondja Katrina Cox regisztrált dietetikus.
„A SIBO-t a baktériumok túlszaporodása jellemzi a vékonybélben, nem pedig a vastagbélben, ahová tartoznak. Ez olyan tünetekhez vezet, mint a puffadás, hasi fájdalom és hasmenés. További baktériumok bevitele probiotikumok révén tovább súlyosbíthatja ezeket a tüneteket”.
Ez nem jelenti azt, hogy a probiotikum-kiegészítők még több baktérium túlszaporodásához járulnak hozzá, mutat rá Alyssa Simpson regisztrált dietetikus.
Ez is érdekelhet: A csípős étel lehet az egészséges bélrendszer megoldása?
„Mivel a SIBO diszbiózissal [a mikroorganizmusok egyensúlyhiánya a bélrendszerben] és csökkent motilitással [az ételek mozgása az emésztőrendszeren keresztül] jár, egyesek hisztamin-felhalmozódással is küzdhetnek, ami érzékenyebbé teszi őket a hisztamint vagy gázt termelő probiotikus törzsekre.”
A hisztaminok a fehérvérsejtekből allergiás reakció során felszabaduló anyagok. Kutatások kimutatták, hogy egyes probiotikumtörzsek jelentős mennyiségű hisztamint termelhetnek, ha lenyelik őket.
„Egyes tanulmányok szerint bizonyos probiotikus törzsek fokozott metántermeléssel járnak, ami súlyosbíthatja a SIBO tüneteit, például a székrekedést”
– mutat rá Cox.
Fotó: Shutterstock
A SIBO-nak három fő típusa létezik, amelyekben a baktériumok vagy hidrogént, vagy metánt, vagy a két gáz kombinációját termelik. Ezek mind okozhatnak túlzott puffadást, gázképződést és gyomor-bélrendszeri problémákat, például hasmenést vagy székrekedést.
E káros baktérium túlszaporodás felszámolásához a legtöbb embernek antibiotikumot kell szednie.
„Ezért lehet jobb megközelítés az időzítés, a probiotikus törzsek kiválasztása és a probiotikumok szedése az antibiotikumok befejezése után”
– mondja Simpson.
Miért nem működnek egyes probiotikus kiegészítők?
„A probiotikumok ellenálló képessége változó, ami azt jelenti, hogy sok probiotikum nem jut el a vastagbélbe, ahol a leghasznosabbak, mivel a gyomorsav, az epe és az enzimek útközben elpusztítják őket”
– magyarázza Cox.
A spóra alapú probiotikumok (más néven talajból származó baktériumok), amelyek megkerülik a vékonybelet, gyakran jobban tolerálhatók, ami azt jelenti, hogy túlélik a gyomorsavat és eljutnak a bélbe.
A másik fontos szempont a probiotikumok tárolása.
„A probiotikumok élő kultúrák, és attól függően, hogy hogyan gyártják és tárolják őket, előfordulhat, hogy inaktívvá válnak, mire elfogyasztjuk őket”
– mondja Cox. Ő és Simpson is egyetért abban, hogy nem minden hatékony probiotikum igényel hűtést, de ha a csomagolás ezt javasolja, fontos betartani ezeket az utasításokat.
Hogyan válasszunk hatékony probiotikus kiegészítőt?
Cox és Simpson szerint a következő néhány dolgot érdemes szem előtt tartani, amikor a legjobb probiotikus kiegészítőt keressük:
- Koncentráljunk a probiotikum teljes törzsére, ne csak a fajra:
„Például ahelyett, hogy egy több törzsből álló laktobacillus probiotikumot választana, ássa magát mélyebbre, hogy a probiotikum melyik laktobacillus törzset tartalmazza. Ugyanazon faj különböző törzsei, például a Lactobacillus rhamnosus GG vs. Lactobacillus rhamnosus GR-1, teljesen eltérő hatással lehetnek a bélrendszerre”
– mondja Cox.
- Vegyük figyelembe, hogy a probiotikus törzset vizsgálták-e a kezelni kívánt állapotra.
„Bizonyos törzseket bizonyos állapotokra vonatkozóan tanulmányoztak. Például a Saccharomyces boulardii-t tanulmányozták az utazási hasmenés és az antibiotikum okozta hasmenés kezelésére”
– magyarázza Cox. Olyan probiotikus törzset válasszunk, amely segít az adott állapot kezelésében vagy kezelésében. Ha nincs gyomor-bélrendszeri betegségünk, hanem csak a rendszeres székletürítést szeretnénk elősegíteni, keressünk olyan törzseket, amelyek bizonyítottan támogatják ezt.
- Probiotikum minősége:
„A minőségi probiotikumnak tudományosan alátámasztottnak és egyértelműen címkézettnek kell lennie”
- Tárolás
Nyitókép: Shutterstock
