A csípős étel lehet az egészséges bélrendszer megoldása?
Az emberi gyomorban és bélrendszerben több trilliónyi, baktériumok, vírusok és gombák több száz vagy ezer fajából álló, egyedi mikroorganizmus – bélmikrobiom – él, melyre a tudósok támogató szervként tekintenek rá.
Az étrend, a testmozgás és a gyógyszerek csak néhány olyan tényező, amelyek befolyásolhatják az ember bélrendszerének összetételét, vagyis minden egyén bélközössége egyedi.
Ha a bélmikrobiomot nem tápláljuk és nem megfelelő módon ápoljuk, a káros mikrobák elszaporodhatnak, míg a szimbiózisban élő mikrobáknak nagyobb gondot okoznak az olyan feladatok, mint az immunrendszerünkkel való foglalkozás és a táplálékunk lebontása.
A tudósok még mindig próbálnak rájönni, milyen jellemzői vannak a legegészségesebb bélközösségeknek, de a kutatások előrehaladtával egyre jobb képet kapnak.
„A kutatások kimutatták, hogy a sok különböző mikrobával rendelkező emberek jobb egészségnek örvendenek és jobban táplálkoznak, mint akiknek nincs sokféle baktériumuk”
– mondja Penny M. Kris-Etherton táplálkozáskutató a ScienceAlertnek.
Míg az étrendek esetében általában olyan alapvető dolgokra gondolunk, mint a zöldségek és a húsok, a kulturális és személyes preferenciáink jelentős mértékű eltérése az ételeink ízesítésén múlik.
Kris-Etherton és kollégái a Penn State Universityn az elsők között tanulmányozták a gyógynövények és fűszerek az emberi bélrendszer összetételére tett hatását.
Tanulmányukban 54 felnőtt, szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kitett résztvevő vett részt egy négyhetes, randomizált, kontrollált táplálkozási kísérletben, melyben mindenki ugyanazt az általános, az átlagos amerikai étrendet követte, azzal a különbséggel, hogy Egyes résztvevőknek 0,5 gramm fűszer keveréket kellett hozzáadniuk az ételeikhez, míg másoknak 3,3 grammot vagy 6,6 grammot.
A keverékben fahéj, gyömbér, kömény, kurkuma, rozmaring, oregánó, bazsalikom és kakukkfű volt megtalálható. A kontrollcsoportot eközben arra kérték, hogy egyik fűszert se tegyék az ételükre. A résztvevőktől a vizsgálat előtt és után vett székletmintákból kiderült, hogy a több fűszert tartalmazó étrendben általában nagyobb a baktériumok sokfélesége.
„Az átlagos amerikai étrend messze nem ideális, ezért úgy gondolom, mindenki profitálhatna a fűszerek és gyógynövények hozzáadásából. Ez egyben egy módja annak is, hogy csökkentsük a nátriumot az étrendünkben, de úgy ízesítjük az ételeket, hogy azok ízletesek, sőt, ízletesek legyenek”
– fogalmazott Kris-Etherton.
Az új eredmények alátámasztják a legújabb kutatásokat, melyek azt sugallják, hogy a gyógynövények és fűszerek az emberi bélben egészséges baktériumokat tápláló, természetes prebiotikumok.
2019-ben egy randomizált, placebo-kontrollált, úgynevezett double-blind kísérlet (sem a résztvevők, sem a kutató nem tudja, hogy a résztvevők melyik kezelést vagy beavatkozást kapják,) megállapította, hogy egy 5 grammos, fahéjat, oregánót, gyömbért, fekete borsot és cayenne-borsot tartalmazó fűszerkeverék kapszulája heteken belül megfigyelhető változásokat váltott ki a bél mikrobiomjában. Az újabb vizsgálatban azonban a fűszerkeverék kissé eltérő volt, melyet közvetlenül a résztvevők napi étkezésébe építettek be.
Azoknál, akik közepes és nagy mennyiségű fűszert tartalmazó ételeket ettek, (körülbelül napi 3/4 teáskanálnak és körülbelül napi 1 1/2 teáskanálnak felel meg), nagyobb bőségben mutatták ki a Ruminococcaceae nevű bélbaktériumot. Ez a mikrobafaj általában nagyobb számban fordul elő az egészségesebb emberi felnőttekben, bár pontos szerepe a bélrendszerben bizonytalan.
Azoknál a kísérleti személyek, akik a vizsgálat során fűszereket ettek, a gyulladáskeltő molekulák alacsonyabb számát is kimutatták a bélben, ami lehetséges gyulladáscsökkentő hatásra utal.
További kutatásokra van szükség annak kiderítésére, hogy pontosan mely fűszerek hatnak a bélmikrobákra és miért, de nem ez az egyetlen olyan étrend-kiegészítő, amely a jelek szerint fokozza bizonyos bélbaktériumok működését. Egy szintén a Penn State Universityről származó, randomizált, kontrollált kísérlet vizsgálta nemrég először a földimogyoró mikrobiótára gyakorolt hatását.
Az 50 felnőtt bevonásával végzett hathetes kutatásban mindenki ugyanazt a napi étrendet követte. A résztvevők minden nap végén, vacsora után, de lefekvés előtt a résztvevők vagy 28 gramm száraz pörkölt, sótlan földimogyorót ettek, vagy egy kis sajtot és kekszet. Megállapították, hogy a mogyorót fogyasztók bélrendszerében, akárcsak az előző vizsgálatban szereplő fűszerek esetében, a Ruminococcaceae baktériumok szignifikánsan nagyobb mennyiségben voltak jelen a vizsgálat végén.
Bár a bélmikrobiomról még mindig sok minden nem világos a tudósok számára, egyelőre valószínűleg nem árt, ha egy csipetnyi fűszert teszünk az étrendünkbe, sőt, talán még segít is.
Nyitókép: Shutterstock