Európában az erdőtüzek az év korábbi szakaszában kezdődnek, egyre gyakoribbak, egyre több kárt okoznak és egyre nehezebb megállítani őket. A tudósok szerint az éghajlatváltozás erősödésével valószínűleg még rosszabbak lesznek, hacsak nem segítenek az ellenintézkedések.
Az elmúlt évtizedekben az európaiak tömeges városokba vándorlása az elhanyagolt erdőségeket kiszolgáltatottá tette a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló aszályoknak és hőhullámoknak. Egyetlen apró szikra is poklot okozhat. Az európai erdőtüzek elleni küzdelem még soha nem volt ilyen nehéz − a phys.org cikkének segítségével most megmutatjuk, mi áll a jelenség mögött.
Mi okozza az erdőtüzeket?
A kontinensről a múlt század második felében lezajlott úgynevezett elvándorlás – amikor az európaiak a jobb élet reményében a városokba költöztek − jelentős vidéki területeket hagyott elhanyagoltan és sebezhetővé.
Az erdők tele vannak éghető anyagokkal, ide tartoznak az elhalt fatörzsek és a lehullott ágak, az elhalt levelek és a kiszáradt fű. A történelem során − mondjuk az elmúlt 1000 vagy 2000 évben − még soha nem volt ennyi gyúlékony anyag a környéken. A táj egyre robbanékonyabbá válik
− mondja Johann Goldammer, az ENSZ tanácsadó testületének, a Globális Tűzmegfigyelő Központnak vezetője.
Fotó: Norman Meyer / unsplash
A nyílt lángokkal való óvatlanság gyakran elég ahhoz, hogy erdőtűz keletkezzen. A hatóságok szerint az esetek 62%-a mezőgazdasági tevékenységekből, például az avar elégetéséből eredt.
A globális felmelegedés is szerepet játszik az erdőtüzekben?
Az éghajlatváltozás ijesztő új dimenziót adott az erdőtüzeknek, és még fenyegetőbbé tette őket. Ez különösen igaz Dél-Európára, ahol a tűzveszélyes időjárási körülmények - magas hőmérséklet, szárazság és erős szél - egyre gyakoribbá válása miatt a nyári erdőtüzek szinte mindennapossá váltak.
Az Európai Unió megállapította, hogy az elmúlt öt évben a valaha mért legintenzívebb erdőtüzek pusztítottak, és a kontinens jelenlegi szárazsága a valaha volt legsúlyosabb. Az ENSZ szerint a mediterrán térség a globális átlagnál 20%-kal gyorsabban melegszik. Európában közel 1900 erdőtűz pusztított idén, szemben a 2006-2021-es időszak 470-es átlagával.
Vajon most másképp alakulnak az erdőtüzek?
Az éghajlatváltozással összefüggő aszályok és hőhullámok megnehezítik az erdőtüzek elleni küzdelmet. Az éghajlatváltozás következtében az időjárás továbbra is szélsőségesebbé, az erdőtüzek pedig gyakoribbá és pusztítóbbá válnak. Gyakoriak lesznek a "megatüzek" is − amikor a tűzvészek megállíthatatlanul nagyok.
Spanyolországban a hőmérséklet számos városban 40 Celsius-fok fölé emelkedett már tavasszal, pedig ez hagyományosan csak a nyári időszakra jellemző. Ez számos további európai országra is jellemző.
Hogyan tudunk együtt élni az erdőtüzekkel?
Fotó: Egor Vikhrev / unsplash
A szakértők szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének megszüntetése és az emberek globális felmelegedéssel kapcsolatos felvilágosítása is a lehetséges lépések közé tartozik az alkalmazkodás érdekében, valamint az erdőgazdálkodást is felül kell vizsgálni.
A hatások azonban nem valószínű, hogy belátható időn belül jelentkeznek, az alapvető változások évtizedekig is eltartanak.
Nyitókép: Adam Wilson / unsplash
