Lehet, hogy a fényvédő faktora nem olyan magas, mint ahogyan azt hirdetik - így derítsd ki

2020-ban a koreai Purito bőrápolási márka Centella Green Level Unscented Sun nevű, SPF 50-es fényvédője ellepte a boltok polcait és pillanatok alatt sokak első számú kedvence lett. Egészen addig, amíg az INCIDecoder blog alapítója el nem küldte a kultikusan kedvelt fényvédő mintáit tesztelésre két különböző laboratóriumba.

A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy az állítólag SPF 50-es fényvédőnek csak 19-es SPF-je van. A Korea Institute of Dermatological Sciences később lefuttatta saját tesztjeit, amelyek 28,4-es SPF értéket mutattak ki, ami még mindig messze van a reklámozott SPF 50-től.

A Purito kivonta a fényvédőit a piacról, majd később új készítményt dobott piacra. A történtek azonban arra késztették a fogyasztókat, hogy megkérdőjelezzék, megbízhatnak-e a fényvédő krémek SPF (vagy fényvédő faktor) értékében.

Valójában világszerte számos olyan eset volt, amikor a fogyasztóvédelmi csoportok bizonyos naptejeknél alacsonyabb SPF értéket találtak, mint amit a naptejgyártó cég feltüntetett. A független terméktesztekkel foglalkozó Consumer Reports legutóbbi, a napvédő krémek éves tesztje során a 71 vizsgált fényvédő krém közül csak háromról derült ki, hogy a feltüntetett SPF-értékkel rendelkezik. Bár az összes tesztelt fényvédő krémet SPF 30-as vagy annál magasabb SPF-értékkel hirdették, a tesztelt fényvédők mindössze 21%-a volt SPF 30 feletti, ami a bőrgyógyászok által ajánlott szint, míg 40%-uk pedig SPF 15 alatt volt.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) az Egyesült Államokban vény nélkül kapható gyógyszerként szabályozza a naptejeket, így felmerül a kérdés, hogyan találhatnak az olyan fogyasztóvédelmi csoportok, mint a Consumer Reports, ilyen nagy eltéréseket a saját tesztjeik és a termékek gyártóinak SPF-je között.

Ebben számos tényező szerepet játszik, többek között a fényvédő szerek összeállításának és tesztelésének nehézségei, valamint a gyártók és a fogyasztói érdekvédelmi csoportok által alkalmazott tesztelési módszerek közötti különbségek.

Miközben a fogyasztói kereslet arra ösztönzi a vállalatokat, hogy minél magasabb SPF-értékű fényvédő krémeket hozzanak létre, az nem könnyű feladat. Nem olyan egyszerű, hogy egyre több UV-szűrőt adnak hozzá, hogy a termék SPF-jét 30-ról 50-re növeljék.

„A napvédő összetevők a világ legtöbb régiójában különleges kategóriaként kezelik, így további biztonsági követelmények vannak. Ezen összetevők megengedett százalékos aránya a várható egészségügyi kockázatok toxikológiai értékelésén alapul, és a fogyasztók védelme érdekében nagy biztonsági pufferrel rendelkeznek”

– mondja Michelle Wong ausztráliai kozmetikai vegyész.

Azok a bőrfelületek, amelyekre SPF 30 fényvédő krémet alkalmaztak, 30-szor tovább bírják a leégést, mint azok, amelyekre nem alkalmaztak fényvédőt. Mivel az SPF azt méri, hogy a bőr mennyivel hosszabb ideig lehet kitenni a napnak anélkül, hogy leégne, a mérésének leghatékonyabb módja az in vivo tesztelés (fizetett) emberi önkéntesekkel történő mérése.

„Egy termék SPF-jének meghatározásához jellemzően 10-25 alanyra van szükség, mivel a teszthez 10-20 érvényes eredményre van szükség, legfeljebb öt érvénytelen eredmény mellett.Lényegében a tesztelő laboratóriumok addig tesztelnek, amíg az eredmények elég konzisztensek nem lesznek az SPF meghatározásához. Ha az eredmények túlságosan ellentmondásosak, abbahagyják”

– magyarázza Wong.

Néha a tesztelés torzítása befolyásolhatja az SPF-vizsgálati eredményeket. Amint Wong a 2020-as blogbejegyzésében kifejtette, amely a Purito vitájának SPF-változásainak lehetséges okait vizsgálta, amikor a Procter & Gamble öt különböző tesztlaboratóriumnak küldött naptej mintákat, amelyek SPF-értéke 20 és 100 között változott, a laboratóriumoktól visszakapott vizsgálati eredmények SPF 37 és 75 között váltakoztak.

„Amikor a laboratóriumoknak SPF-értéket mondtak, nagyobb valószínűséggel kapták meg ezt a várt eredményt, így úgy tűnik, hogy valamiféle torzítás történik”

– írta Wong a blogban.

Bár a vak tesztelés nyilvánvaló megoldásnak tűnhet az SPF-értékelések tesztelési torzításának kiküszöbölésére, ehhez a tesztelő laboratóriumoknak ismerniük kell a fényvédő krém SPF-szintjét.

„A várható SPF-érték szükséges ahhoz, hogy a tesztelő laboratóriumok ki tudják számolni, hogy milyen UV-dózisokat használjanak a tesztjeik során. A teszt során az elvárt SPF-érték körüli különböző UV-dózisokat juttatnak a tesztalanyok testének különböző pontjaira. Ezután másnap megvizsgálják a foltokat, hogy ellenőrizzék a bőrpír kialakulását. Ha az összes vagy egyik folt sem vörös, akkor nem lehet megmondani, hogy mekkora a védelem”

– mondta Wong.

Bár ritkán, de előfordult már, hogy a vizsgáló laboratóriumokat bűnösnek találták az eredmények meghamisításában. Nem sokkal a Purito-kérdés kirobbanása után Gabriel Letizia, a New York-i székhelyű AMA Laboratories Inc. fogyasztói termékeket vizsgáló laboratórium tulajdonosa bűnösnek vallotta magát abban, hogy 1987 és 2017 között számos fogyasztói termék, köztük naptejek vizsgálati eredményeinek hamisításával megtévesztette az ügyfeleket.

Eltérő vizsgálati módszerek

Termékeik SPF-értékének tesztelésekor a vállalatok általában közvetlenül a vizsgáló létesítményekbe küldik a mintákat. Számos fogyasztói érdekvédelmi csoport tesztjei azonban megpróbálnak megfelelni a fogyasztók fényvédőszerek vásárlásakor szerzett tapasztalatainak, így olyan naptejmintákat tesztelnek, amelyeket közvetlenül a polcokról vásárolnak, ahogyan azt a Consumer Reports legutóbbi, napvédő krémekkel kapcsolatos tesztje is felvázolta.

Mivel egyes kémiai fényvédő szűrők a hő vagy a rossz szállítás és tárolás miatt romolhatnak, ez magyarázhatja a vállalatok és a fogyasztói érdekvédelmi csoportok teszteredményei közötti eltérések egy részét. A Consumer Reports 2023 legjobb napvédő krémjei című útmutatóhoz a napvédő krémeket a panelisták hátán lévő foltokra vitték fel, és csak azután tesztelték őket, hogy a panellisták 40-80 percig egy kád vízben áztak (attól függően, hogy az egyes napvédő krémek vízállóságra vonatkozó állításai szerint).

Tehát míg az úszók, a szabadtéri sportolók vagy bárki, aki hajlamos egy kicsit megizzadni, érdemes megfontolni ezeket a teszteredményeket, azoknak, akik ezeket a tesztelt termékeket általános, mindennapi használatra használják, nem feltétlenül kell elrohanniuk a boltba, hogy lecseréljék a fényvédőjüket.

Egy másik tényező, amely befolyásolhatja a minősítések közötti különbséget, ahogy Wong a blogbejegyzésében megjegyezte, az, hogy a fogyasztói érdekvédelmi csoportok kevesebb önkéntest használhatnak, mint amennyit a vállalatoknak a saját SPF-értékeléseik tesztelésekor használniuk kell.

Wong azt javasolja, hogy a pontos SPF-et kereső fogyasztók ellenőrizzék, hogy a fényvédő krémet egy nemzetközi fogyasztói kutatási és tesztelési (ICRT) szervezet tesztelte-e, és hogy olyan országból származó fényvédőt vásároljanak, amely a fényvédőket gyógyszerként vagy funkcionális kozmetikumként szabályozza (és elég jól szabályozza őket).

Emellett érdemes a termékeket felhatalmazott, jó hírű kiskereskedőktől megvásárolni, hogy az UV-szűrők ne romoljanak le a szállítás és a tárolás során.

(Huffpost)

Nyitókép: Shutterstock