A fogínybetegség nem csak a száj problémája
A fogínybetegség legkorábbi stádiumai kezelhetőek és visszafordíthatóak (ínygyulladás). Néhány embernél azonban az ínybetegség krónikus, destruktív formája alakul ki, amely visszafordíthatatlan. Ez a betegség a fogak elvesztéséhez vezet.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fogínybetegség más súlyos egészségügyi állapotok kialakulásának valószínűségét is növeli. Íme, néhány a fogínybetegséggel összefüggő gyakori egészségügyi állapotok közül, és hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
1. Alzheimer-kór
Számos nagy tanulmány és metaanalízis egyetért abban, hogy a mérsékelt vagy súlyos ínybetegség szignifikánsan összefügg a demenciával. Egy tanulmány például kimutatta, hogy a tíz éven át vagy annál hosszabb ideig tartó krónikus ínybetegségben szenvedés 70 százalékkal nagyobb kockázattal jár az Alzheimer-kór kialakulására, mint azoké, akiknek nincs ilyen betegségük.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a fogínybetegség és a kognitív képességek hatszoros csökkenése között kapcsolat van. Kezdetben úgy gondolták, hogy a baktériumok közvetlenül felelősek ezért a kapcsolatért. Az Alzheimer-kórban elhunyt emberek agyában megtalálták a Porphyromonas gingivalis baktériumot, amely a krónikus ínybetegségben gyakori.
Emellett megtalálták a gingipain nevű toxikus bakteriális enzimeket is, amelyekről azt feltételezik, hogy súlyosbítják a fogínybetegséget azáltal, hogy megakadályozzák az immunválasz kikapcsolását, és így meghosszabbítják a gyulladást.
Nem biztos azonban, hogy az agyban lévő baktériumok, a megváltozott immunválasz vagy más tényezők, például a szisztémás gyulladás okozta károsodás, magyarázzák az összefüggést. A szájüregi egészségre való odafigyelés azonban az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésének egyik módja lehet.
2. Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek szintén szilárdan összefüggnek a fogínybetegségekkel. Egy több mint 1600, 60 év feletti ember bevonásával végzett nagyszabású vizsgálatban a fogínybetegség az első szívroham közel 30 százalékkal magasabb kockázatával hozható összefüggésbe. Ez a kapcsolat még azután is fennállt, hogy a kutatók más állapotokat (például cukorbetegség és asztma) vagy életmódbeli szokásokat (például dohányzás, iskolai végzettség és házasság) is figyelembe vettek, amelyekről ismert, hogy növelik a szívroham kockázatát.
Újabban tanulmányok azt is kimutatták, hogy a krónikus ínybetegség okozta szisztémás gyulladás hatására a szervezet őssejtjei a neutrofilek (a korai védekező fehérvérsejtek egy típusa) hiperreagáló csoportját termelik. Ezek a sejtek károsíthatják az artériák bélését az artériákat bélelő sejtek károsításával, ami plakkok kialakulását váltja ki.
3. 2-es típusú cukorbetegség
A fogínybetegség a 2-es típusú cukorbetegség ismert szövődménye, és a krónikus ínybetegség növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A két betegséget összekötő folyamatok sok kutatás tárgyát képezik, és valószínű, hogy az egyes állapotok által okozott gyulladás hatással van a másikra.
A 2-es típusú cukorbetegség például növeli az ínybetegség kockázatát, mivel fokozza a gyulladást az ínyben. A fogínybetegségek bizonyítottan hozzájárulnak a károsodott inzulinjelzéshez és az inzulinrezisztenciához is – mindkettő súlyosbíthatja a 2-es típusú cukorbetegséget.
Számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az intenzív fogtisztítás több hónapon keresztül javíthatja a cukorbetegek vércukorszintjének szabályozását, ami még inkább rámutat a két betegség közötti összefüggésekre.
4. Rákos megbetegedések
A fogínybetegség számos ráktípus kialakulásának nagyobb kockázatával is összefügg. Például kimutatták, hogy azoknál a pácienseknél, akik arról számoltak be, hogy korábban már volt ínybetegségük, 43 százalékkal nagyobb volt a nyelőcsőrák, és 52 százalékkal nagyobb a gyomorrák kockázata.
Más kutatások arról is beszámoltak, hogy a krónikus ínybetegségben szenvedő embereknél 14-20 százalékkal nagyobb a kockázata bármilyen típusú rák kialakulásának. Ugyanez a vizsgálat a hasnyálmirigyrák 54 százalékkal magasabb kockázatát is kimutatta.
Nem világos, hogy miért létezik ez a kapcsolat. Egyesek szerint a gyulladáshoz van köze, amely mind az ínybetegségek, mind a rák kialakulásában szerepet játszik. A gyulladás megzavarja azt a környezetet, amelyre a sejteknek szükségük van ahhoz, hogy egészségesek maradjanak és megfelelően működjenek, és mind a fogínybetegség, mind a daganatos megbetegedések kialakulásában szerepet játszik.
Az íny egészségének javítása
A fogínybetegség megelőzhető és a korai stádiumban visszafordítható.
Bár a fogínybetegség egyes kockázati tényezőit nem lehet megváltoztatni (például a genetikát), az általános kockázat csökkentése érdekében megváltoztathatjuk életmódunkat. Például a kevesebb cukor fogyasztása, a dohányzás és az alkohol kerülése, valamint a stressz csökkentése mind segíthet. Azt is fontos tudni, hogy bizonyos gyógyszerek (például egyes antidepresszánsok és magas vérnyomás elleni gyógyszerek) csökkenthetik a nyáltermelést, ami növelheti az ínybetegség kockázatát. Az ezeket a gyógyszereket szedőknek extra óvintézkedéseket kell tenniük, például speciális géleket vagy spray-ket kell használniuk a nyáltermelés fokozására, vagy fogmosás közben fokozottan ügyelniük kell a fogmosásra.
Természetesen a legfontosabb dolog, amit az ínybetegségektől (és ezáltal az általános egészségi állapottól) való védekezés érdekében tehetünk, a napi kétszeri fogmosás fluoridos fogkrémmel, valamint a fogmosás utáni szájvíz használatának kerülése, valamint az, hogy fogmosás után ne öblítsük ki a szánkat, hogy a fluorid a fogainkon maradhasson. Az otthoni fogközti tisztítás (például fogselyem használata) és a rendszeres fogorvosi látogatások szintén segítenek szájüregi egészségének megőrzésében.
Nyitókép: Shutterstock
