Tényleg segít a fogyásban a kiadós reggeli?

Sokáig azt mondták, hogy ha fogyni akarunk, akkor a legjobb, ha a nap elejét nagy étkezéssel kezdjük, és a későbbi fogásokat kisebbre vesszük.

Az elmélet logikája érthető, különösen annak fényében, hogy a szervezetben szinte minden sejt ugyanazt a 24 órás ciklust követi, mint mi. A cirkadián órák az egész testben megtalálhatóak, és a legtöbb biológiai funkciónk napi ritmusát szabályozzák, beleértve az anyagcserét is.

Ezen anyagcsere-ritmusok miatt a tudósok azt mondják, hogy az étkezés feldolgozásának módja a nap különböző időszakaiban változik. Ezt a kutatási területet kronotáplálkozásnak nevezik, és nagy lehetőségeket rejt magában az emberek egészségének javításában.

Két 2013-as tanulmány szerint a nap elején több kalóriát, este pedig kevesebb kalóriát elfogyasztva az emberek fogyni tudnak. Egy új, nagyszabású tanulmány azonban azt találta, hogy bár a reggeli és a vacsora relatív mérete befolyásolja az önbevallás szerinti étvágyat, az anyagcserére és a fogyásra nincs hatással, számol be róla a ScienceAlert.

A reggeli és a vacsora mérete és az éhségérzetre gyakorolt hatása közötti kapcsolat vizsgálatára az aberdeeni és a surrey-i egyetemek kutatócsoportja egészséges, de túlsúlyos embereken végzett kontrollált vizsgálatot. A résztvevők kétféle étrendet kaptak, egyenként négy héten keresztül: nagy reggelit és kis vacsorát, illetve kis reggelit nagy vacsorával, míg az ebédeik között nem volt eltérés.

Minden étkezést a kutatók biztosítottak, így pontosan tudták, hogy a vizsgálatban résztvevők mennyi kalóriát fogyasztottak. Emellett megmérték a kísérleti személyek anyagcseréjét, és figyelték, hogy mennyi kalóriát égettek el.

Minden vizsgálati résztvevő mindkét diétás körülményt vállalta, így az étkezési szokások hatása ugyanazon személyeknél összehasonlítható volt.

A kutatók előzetes feltevése szerint a nagy reggeli és a kis vacsora növeli az elégetett kalóriákat és a fogyást. Ehelyett a kísérlet eredményei nem találtak különbséget a testsúlyban vagy az energiafelhasználás bármely biológiai mérőszámában a két étkezési minta között.

Az energiafelhasználás mérései közé tartozott az alapanyagcsere (hány kalóriát használ fel a szervezet nyugalmi állapotban), a fizikai aktivitás és a víz kémiai formájának használata, amely lehetővé teszi a teljes napi energiafelhasználás értékelését.

A vércukor, az inzulin vagy a lipidek napi szintjében szintén nem volt különbség. Ez azért fontos, mert ezeknek a tényezőknek a vérben bekövetkező változásai összefüggnek az anyagcsere egészségével.

Az eredmények összhangban vannak a rövid távú (egy-hat napos) étkezési időzítéses vizsgálatokkal, amelyekben a résztvevők a kísérlet időtartama alatt laboratóriumi légzőkamrában (egy kis, légmentesen lezárt, alapvető kényelemmel felszerelt helyiségben) élnek.

A kutatások együttesen azt sugallják, hogy szervezetünk reggeli és esti kalóriafeldolgozása nem befolyásolja a fogyást olyan módon, mint ahogyan arról más tanulmányok beszámoltak.

Az említett vizsgálatban az egyetlen különbség az éhségérzet és a kapcsolódó tényezők, például az elfogyasztani kívánt étel mennyiségének önbevallás szerinti változásában volt. A nap folyamán a nagy reggeli és a kis vacsora étkezési mintája miatt a résztvevők egész nap kevesebb éhségérzetről számoltak be. Ez a hatás hasznos lehet a fogyni vágyók számára, mivel segíthet nekik jobban kontrollálni az éhségérzetüket és kevesebbet enni.

Mint minden kutatásnak, ennek is voltak korlátai. A résztvevőket csak négy héten keresztül vizsgálták minden étkezési séma esetében, míg korábbi kutatások négy hét után mutatták ki a legnagyobb különbségeket a korai és a késői energiabevitel hatásai között. Az a tény azonban, hogy sem az elfogyasztott kalóriák, sem az elégetett kalóriák nem változtak négy hét alatt, azt mutatja, hogy a testsúly valószínűleg nem változott volna, ha a vizsgálat hosszabb ideig tart.

A vizsgálatban résztvevők az egyes étkezések pontos időpontját is megválaszthatták, ennek ellenére ezek időzítésében elhanyagolható különbség volt.

A kronotáplálkozás továbbra is izgalmas kutatási terület, és egyre több bizonyíték van arra, hogy az étkezések időzítése fontos szerepet játszhat sok ember egészségének javításában. Ez a legújabb kutatás azonban azt jelzi, hogy a napszak, amikor a legnagyobb étkezésünket elfogyasztjuk, nem olyan fontos a fogyás szempontjából, mint korábban gondoltuk.

Nyitókép: Shutterstock