Hasfájással küzdő nő ül a kanapén

Ezért fájhat a hasunk többet a korral

Az öregedéssel rengeteg kellemetlenség jár, többek között az, hogy emésztőrendszerünk érzékenyebbé válhat.


„Bélrendszeri problémák bármely életkorban felmerülhetnek, és a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válhatnak”

– mondja a HuffPostnak Dr. Sara Attalla, a New Jersey-i Inspira Health gasztroenterológusa.

A National Institutes of Health szerint nagyjából 60-70 millió amerikai érintett az emésztőrendszeri betegségekben. A leggyakoribb tünetek között szerepel a gyomorégés, puffadás, hasi fájdalom és a bélműködés megváltozása (székrekedés, hasmenés vagy akár a kettő kombinációja).

Az okok kiderítése nehéz lehet, mivel sokrétű problémáról van szó, amely általában az öregedés és az életmóddal kapcsolatos bűnösök nagyon egyéni kombinációjából ered.

Ahogy öregszünk, az idegek és az izmok a gyomor-bélrendszerben (GI) elkezdhetnek meghibásodni, ami az emésztőszervek egyéni működésének és együttműködésének megváltozását eredményezi. Ez általában azt jelenti, hogy maga az emésztési folyamat lassul, és az emésztőszervek közötti kommunikációs jelek rendszertelenné válnak.

A nyelőcsőben és a nyelésben részt vevő izmok mozgása például nem lehet olyan hatékony vagy összehangolt, ami a nyelőcső refluxának (GERD néven ismert, amikor a gyomortartalom kezd visszatérni) nagyobb arányához vezethet, míg a gyomor lassabb mozgása miatt az elfogyasztott ételek elakadhatnak, és emésztési zavarokat válthatnak ki.

„A gyomornyálkahártya is elvékonyodhat a korral, ami érzékenyebbé tesz a gyomor sérülésére, például gyulladások miatt”

– magyarázza Attalla.

Az idő múlásával csökkenő prosztaglandin-termelés (egy hormonszerű anyag, amely szerepet játszik a gyomorsav kiválasztásában és a gyomorizom működésében) a gyomor védőbélésének csökkenését is jelenti, így hajlamosabbá válik a gyomorhurutra és a fekélyre.

Az étel emésztési útjának következő állomása egy kis megálló a vékonybélben. A lassabb mozgékonyság itt a baktériumok nagyobb arányú elszaporodásához vezethet, ami puffadást és hasmenést okozhat, mondja Dr. Sunana Sohi, a Kentucky állambeli Louisville-ben található Gastroenterology Health Partners gasztroenterológus szakorvosa.

A mozgékonyság leállása a vastagbélben székrekedés és divertikulózis (egy olyan állapot, amikor kis zsákok képződnek, és a vastagbél falának gyenge pontjaihoz nyomódnak, ami a tünetek, például vérzés és gyulladás kialakulásának kockázatát jelenti) lehetséges kialakulásához vezethet.

A fent említettek mellett a krónikus egészségügyi állapotok is felhalmozódnak az időskor előrehaladtával (ízületi, szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek), amelyek közül sok korlátozhatja a tolerálható mozgásszintet, ez pedig tovább súlyosbítja a bélmozgási problémákat.

A legjobb módszerek az emésztés optimalizálására

A szakértők hangsúlyozzák, hogy vannak módszerek a korral járó gyomorproblémák hatásainak minimalizálására. Ezt javasolják:

  • Az ételek alaposabb megrágása: A jobb emésztés a szájban kezdődik. A nyál enzimek segítenek a keményítő és a zsír emésztésében a szájban, csökkentve ezzel a gyomor- és bélrendszer terhelését. A nyál lúgos pH-ja segít a reflux miatt a nyelőcsőben lévő sav semlegesítésében és a GERD tüneteinek enyhítésében is. Az étel kisebb darabokra vágása és harapásonként legalább 15-20-szoros rágás segíthet enyhíteni a nyelési nehézségekkel járó szövődményeket.
  • Nyáltermelés serkentése: A nyáltermelés az életkor előrehaladtával csökken, ami hatással lehet a rágásra és a nyelésre. Az American Dental Association (ADA) szerint a szájszárazság kétszer nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha naponta egy vagy több gyógyszert szedünk, mint azoknál, akik nem. A a vény nélkül kapható nyálpótló szer rendszeres használata vagy a harapások közötti vízivás hasznos lehet, ha a szájszárazsággal küzdünk.
  • Több növényi alapú, kevesebb feldolgozott ételt fogyasztása: Az emésztés optimalizálásának legjobb módja, ha minél kevesebb feldolgozott élelmiszert és minél több növényi alapú változatosságot tartalmazó étrendet fogyasztunk. A magas feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend megváltoztathatja a bélmikrobiomot, ami diszbiózishoz vezethet, vagyis a bélbaktériumok egészségtelen egyensúlyához, amely az emésztési betegségek magasabb arányával jár együtt.
  • Hidratáltság: A székrekedés elkerülése érdekében elengedhetetlen a folyadékpótlás, különösen, ha elkezdjük növelni a rostbevitelt. A National Council on Aging azt javasolja, hogy naponta a testsúlyunk egyharmadát fogyasszuk folyadékban. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például 68 kilós, akkor naponta legalább másfél liter vizet kellene innia.
  • Több mozgás: A testmozgás serkenti a tápcsatorna mozgékonyságát, így ez nagyon hasznos lehet az emésztés szempontjából. Az evés után a kanapén feküdni az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk, mert nem csak, hogy nem segíti a GI-traktus motilitását, de még a savas refluxot is beindíthatja. Érdemes étkezés után nagyjából 15 percig sétálni, hogy aktiváljuk a gyomrot és javítsuk a gyomorürítést.

Nyitókép: Shutterstock