A legtöbb ember szívesen élne mondjuk Dániában, ahol statisztikailag a legnagyobb az általános boldogság a lakosok között. De vajon az ilyen országokban mindenki osztozik ebben az örömben? Kutatók azt vizsgálták, hogy az áhított jókedv mekkora társadalmi nyomást eredményez.
Egy kutatócsoport elmélete szerint a — tesztekkel mért — boldogabb országokban az emberek társadalmi elvárásként élik meg a pozitivitást. Szomorúság esetén sokan kudarcot élnek meg, melynek hatására az ilyen országokban többen számolnak be depressziós tünetekről.
Tehát boldogabb országokban élni sokaknak jót tehet, de bizonyos emberek számára visszafelé sülhet el a próbálkozás.
A felmérés során negyven országból 7443 embert kérdeztek érzelmi jólétükről, az élettel való elégedettségükről és hangulati panaszaikról. Mindezek után az eredményeket összevetették a boldogságra irányuló társadalmi nyomás megítélésével — írja a ScienceAlert. A végső adatok alátámasztották a szakértők elméletét, miszerint a boldogabb országokban sokan hatalmas nyomást éreznek, és rosszul érzik magukat lehangoltság esetén.
Ezt a társadalmi kényszert tovább erősíti a 21. század sajátossága, vagyis az, hogy a közösségi média, az önsegítő könyvek és a reklámok egy elérhetetlen képet mutatnak a tartalomfogyasztóknak.
A mérések természetesen nem azt jelentik, hogy Dániában például minden ember boldogtalan, hanem hogy azok számára, akik teherként élik meg a mindennapokat, rosszabb közeg lehet egy-egy ilyen ország.
A kutatók a kísérlet után azt remélik, hogy az emberek pozitív érzelmeiket úgy próbálják majd kifejezni, hogy ne nyomják el a más élethelyzetben, komorabb lelki állapotban lévő társaikat. Mindemellett a jövőben célszerű lehet egy új módszert kitalálni az általános jólét méréséhez.
Nyitókép: Unsplash/Jack Sharp
