A hőmérséklet emelkedése összefügg az egészségi állapot romlásával, különösen a veszélyeztetett népességcsoportok, köztük a várandós nők és a gyermekek esetében.
Az egyik kutatási terület, amely eddig nem kapott akkora figyelmet, a terhesség alatti hőhatás hosszú távú hatása a babára nézve. Ennek vizsgálatára Matthew Chersich, a University of the Witwatersrand professzora és Darshnika Pemi Lakhoo, a University of the Witwatersrand kutató klinikusa szisztematikus áttekintést végzett a terhesség alatti hőhatás a későbbi életkorban jelentkező egészségügyi és társadalmi-gazdasági következményekre gyakorolt hatásairól szóló összes létező kutatásról.
Ennek célja, hogy a legmagasabb szintű orvosi bizonyítékot nyújtsák, és a minősített kutatások összes eredményét összegyűjtsék és összegezzék egyetlen tanulmányra való támaszkodás helyett.
Az áttekintés alapján elmondható, hogy azok az emberek, akik születésük előtt túlzott hőhatásnak voltak kitéve, egész életükön át tartó riasztó hatásokat szenvedtek el.
Hosszú tűvú hatások
A hőség legáltalánosabb mérőszáma a levegő átlagos hőmérséklete, egyes tanulmányok azonban összetettebb mérőszámokat, a páratartalmat és más, az egyén hőérzetét befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek.
Chersich-ék kutatásának folyamatos fókuszában az áll, hogyan határozzák meg a várandós nők számára veszélyes hőségszintet.
„A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy ezt befolyásolja a hely, a kontextus és az egyéni sebezhetőség. A különböző körülményeknek különböző káros küszöbértékek és a fogékonysági időszakok is lehetnek”
– magyarázza a ScienceAlerten megjelent cikkében.
Fotó: Shutterstock
A kutatók 29, több mint 100 évet felölelő tanulmányt vettek alapul, amely lehetővé tette számukra, hogy az egyén egész életútján keresztül lássák a hatásokat.
Néhány tanulmány szorosan követte a terhességeket a gyermekre gyakorolt káros hatások megfigyelése szempontjából, míg mások olyan népesség-nyilvántartásokra támaszkodtak, amelyek rögzítették a születés dátumát és helyét, lehetővé téve a kutatók számára, hogy megbecsüljék az egyén méhen belüli hőterhelését.
A tanulmányok több mint 60%-át a magas jövedelmű, északi országokban végezték, ahol gyakran hűvösebb az éghajlat, ezek a a kutatások inkább a hőségnek való kitettségben természetesen előforduló különbségek megfigyelésére támaszkodtak, mint kontrollált vizsgálatokra. E kutatási korlátok ellenére a tanulmányok többsége a terhesség alatti fokozott hőterheléssel hozta összefüggésbe a káros hosszú távú hatásokat – különösen a rosszabb iskolai teljesítménnyel és a későbbi életkor alacsonyabb jövedelmével volt kimutatható összefüggés.
Az Egyesült Államokban például a 30 éves korban az éves jövedelem 56 USD-vel (2008-as egyenérték) csökkent minden olyan további nap után, amikor az anya terhességének első trimeszterében 32 °C feletti hőmérséklet volt.
Chersich-ék emellett káros egészségügyi hatásokat is találtak, többek között a szívbetegségek és a magas vérnyomás, valamint a gyermekkori asztma és tüdőgyulladás megnövekedett kockázatát. A gyermekkori tüdőgyulladás kockázata a becslések szerint 85%-kal nőtt minden Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel a terhesség során.
Számos tanulmány összefüggést mutatott ki a mentális betegségekkel is, beleértve az étkezési zavarok és a skizofrénia megnövekedett kockázatát. Korábbi kutatások megállapítása szerint a baba születési hónapja régóta összefügg a mentális betegségek kockázatával – Chersich-ék kutatása szerint ennek egyik oka a hőhatás lehet.
Úgy tűnik, hogy ezek a hatások az alacsonyabb várható élettartammal való összefüggésben csúcsosodnak ki, ahol azok, akik az anyaméhben fokozott hőhatásnak voltak kitéve, fiatalabban haltak meg.
A kutatók szerint a terhesség alatt a hőnek a magzatra gyakorolt hatása valószínűleg többféle úton keresztül jelentkezik, többek között:
- az anya egészségi állapotának romlása olyan betegségek révén, mint a preeklampszia (terhességi toxémia) és a cukorbetegség
- közvetlenül befolyásolja a baba fejlődését, különösen az idegrendszerét (a hő születési rendellenességeket okozhat)
- a koraszülés és egyéb problémák kockázatának növekedése a születéskor közvetlenül megváltoztatja a születendő baba DNS-ét. Ez valószínűleg az epigenetikai szignatúra változásain keresztül történik, amely egy olyan evolúciós mechanizmus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a gének be- és kikapcsolásával gyorsan alkalmazkodjunk a környezetünkhöz.
Chersich szerint bár a kutatásnak volt néhány limitációja, az eredmények aggasztóak és sürgősen szükség van további kutatásokra ezen a területen annak feltárására, hogyan és miért következnek be ezek a hatások.
Nyitókép: Shutterstock
