A későbbi iskolakezdési időpont előnyösebb lehet a diákok számára
A Pediatrics című folyóiratban nemrégiben jelent meg egy tanulmány, amely az iskolakezdéssel kapcsolatos egyre növekvő szakirodalom metaanalízisét vizsgálta. A szerzők 28 olyan tanulmányt azonosítottak, amelyek megfeleltek a felvételi kritériumoknak, a tanulók száma összesen 1,75 millió középiskolás és középiskolás diák volt. A vizsgálatok közül tízben a kutatók azután tudtak értékelést végezni, hogy egy iskolai körzet a korábbiról későbbi kezdési időpontra váltott.
Az eredmények azt mutatták, hogy a későbbi kezdési időpontok bizonyos előnyökkel járnak, többek között hosszabb alvásidővel, alacsonyabb álmossági szinttel és alacsonyabb negatív hangulattal. Bár ezek az összefüggések szignifikánsak voltak, a hatásméretek viszonylag kicsik voltak.
Számos változó azonban nem mutatott összefüggést az iskolakezdési idővel, beleértve az alvásminőséget, a kronotípust és a tanulmányi teljesítményt. A többi érdekes eredmény, a pozitív érzelmi jóllét, a tanulmányi teljesítmény és más fejlődési területek – viselkedés, fizikum és kognitív – esetében túl kevés tanulmány állt rendelkezésre az elemzéshez.
Hasonlóképpen, mivel túl kevés tanulmány állt rendelkezésre, nemi, faji/etnikai hovatartozás vagy társadalmi-gazdasági státusz szerinti összehasonlítás nem volt lehetséges. Néhány összehasonlítást végeztek az állami és a magániskolák között, melyből megállapították, hogy a későbbi kezdési idővel rendelkező magániskolák tanulói általában jobb alvásminőséggel és későbbi ébredési idővel rendelkeztek.
Pozitívum, hogy a későbbi iskolakezdési időpontok bizonyos előnyeit fedezték fel a tanulmányokat áttekintve.
Másrészt azonban számos fontos kérdésben még nem lehet végleges következtetéseket levonni. A megfelelő számú tanulmányok hiánya mellett a tanulmányok túlnyomó többségével kapcsolatban – beleértve az ebben az áttekintésben szereplő tanulmányokat is – módszertani aggályok is felmerülnek. Míg egyes tanulmányok objektív alvásméréseket használtak, a legtöbb tanulmány a diákok önbevallására támaszkodott.
Ahogy a szerzők rámutatnak, nem készült olyan tanulmány, amely a Hawthorne-effektust ellenőrizte volna – ez a jelenség azt sugallja, hogy gyakran pozitív eredményekről számolnak be, amikor egy állítólag előnyt hozó új változást vezetnek be, derül ki a Psychology Today cikkéből.
Más szóval, ha az emberek jobb eredményre számítanak, akkor hajlamosak arról beszámolni, hogy a változás a várt irányba hatott. Az alvás területén több objektív méréssel végzett vizsgálat valószínűleg csökkentené ezt a hatást.
A tanévkezdéssel kapcsolatos kutatások alapvetőbb problémája, hogy lehetetlen olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat (RCT) végezni, amelyekben a diákok, a tanárok és a kutatók vakok arra nézve, hogy melyik iskola tartozik a kísérleti vagy a kontrollcsoportba. Az RCT-ket úgy tervezték, hogy kontrollálják a torzításokat, beleértve a várható hatásokat is.
Amint több tanulmány készül az ebben a felülvizsgálatban feltárt korlátok kezelésére, az iskolapolitikai döntéshozóknak több információ áll majd rendelkezésükre, amelyekre alapozva dönthetnek arról, kell-e módosítani az iskolakezdési időpontokat, és ha igen, hogyan.
Nyitókép: Shutterstock
