Keresztrejtvényt fejtő idős nő

Ennyi keresztrejtvényt kell megfejtenünk a jó agyműködés érdekében

Egy új tanulmány szerint az olyan szellemi kihívást jelentő feladatok, mint a játék, a rejtvények megoldása és a könyvek olvasása mind hasznosak lehetnek abban, hogy az elménk éles maradjon.


A Dél-Mississippi Egyetem, a Texas A&M Egyetem és az Indiana Egyetem kutatói 5932, 2012-ben 50 éves vagy annál idősebb, enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedő ember adatait vizsgálták.

A résztvevőket nyolc éven át követték telefonos interjúk és önbevallásos felmérések segítségével a nagyobb Health and Retirement Study projekt részeként.

A kísérleti személyeket alacsony, közepes vagy magas szintre sorolták aszerint, hogy milyen gyakran vettek részt kognitívan stimuláló szabadidős tevékenységekben, vagyis CSLA-kban – olyan tevékenységekben, mint az olvasás, az írás, a sakkhoz hasonló játékok, a keresztrejtvény fejtés és a hobbi.

„Röviden, a magas szintű részvételi csoport következetesen magasabb kognitív funkciókat mutatott a vizsgálati időszak alatt, és a többi csoporttal összehasonlítva hasonló szinten tartotta a kognitív funkciókat”

– mondta Junhyoung Kim, a Texas A&M University egészségügyi viselkedéskutatójának docense.

A kutatók szerint a CSLA-kban való magas szintű részvétel előnyei következetesek voltak a memória, a figyelem és a kognitív feldolgozási sebesség tekintetében. A sztenderd kognitív tesztek alapján megállapították, hogy a magas csoportba tartozók jobban teljesítettek, mint a középső csoport tagjai, és a középső csoport statisztikailag szignifikáns szinten jobban teljesített, mint az alacsony csoport tagjai.

Bár a kognitív hanyatlás mindhárom csoportban megfigyelhető volt a vizsgálati időszak alatt, a magas részvételi arányú csoportban a hanyatlás lassabb volt. Ez arra utal, hogy az elmét ébren tartó rendszeres tevékenységek leküzdhetik az öregedés hatásait, legalábbis azoknál, akiknél már enyhe kognitív károsodást diagnosztizáltak.

„A CSLA-tevékenység optimális szintje, amely a kognitív funkciók optimális növekedését eredményezte az adott időszakban, heti háromnál többszörösnek bizonyult. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a pozitív életmódbeli beavatkozásoknak, egy nem farmakológiai kezelésnek fontos szerepe van a kognitív funkciók elősegítésében és a kognitív hanyatlás megelőzésében az idősödő vagy idős, MCI-ben szenvedő felnőtteknél”

– írják a kutatók közzétett tanulmányukban.

Több korábbi tanulmány is összefüggést mutatott ki az agyat megterhelő tevékenységek, például a kirakós játék és a kognitív hanyatlás elleni védelem között. Bár ez a kutatás nem elég részletes ahhoz, hogy bizonyítsa az ok-okozati összefüggést, elképzelhető, hogy az agy „edzése” segít formában tartani az agyat, aminek lenne értelme.

Mivel az enyhe kognitív károsodás gyakran megelőzi az olyan betegségeket, mint az Alzheimer-kór, a kutatás hozzájárulhat a demencia kialakulását akadályozó terápiák meghatározásához. Ahogy a világ növekvő népessége egyre idősebb lesz, az ilyen betegségekben szenvedő idősek száma is növekedni fog.

Ma az Egyesült Államokban közel hatmillió ember szenved demenciában, és ez a szám az előrejelzések szerint 2060-ra mintegy 14 millióra nő, a kisebbségi lakosságot érintve leginkább.