Ezt teszi napi 4 óra képernyőidő a kisgyermekek fejlődésével

Ha hagyjuk, hogy a csecsemő telefonon vagy táblagéppel játsszon, az egyszerű módszernek tűnhet, hogy lefoglaljuk őket, de ez lassíthatja a fejlődésüket, derül ki egy új kutatásból.

A JAMA Pediatrics című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a hosszabb képernyőidővel rendelkező egyéves csecsemőknél nagyobb volt a fejlődési késedelem kockázata a kommunikáció és a problémamegoldás terén 2 és 4 éves korban, olvasható a Healthline cikkében.

„Ez a kutatás újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a megnövekedett képernyőidő [a csecsemőknél és kisgyermekeknél] hozzájárul a fejlődési elmaradásokhoz olyan területeken, mint a kommunikációs készségek, a problémamegoldó készségek és a szociális készségek”

– mondta Dr. Christina Johns, a PM Pediatric Care gyermek sürgősségi orvos és vezető orvosi tanácsadója.

Fejlődési elmaradások két és négyéves korban

A vizsgálatban 7097 gyermek és szüleik vettek részt, akiket 50 japán szülészeti klinikáról és kórházból toboroztak 2013 és 2017 között.

A szülők arról számoltak be, hogy egyéves gyermekük egy átlagos napon mennyi képernyőidőt tölthetett el, beleértve a tévét, DVD-ket, videojátékokat, mobiltelefonokat és táblagépeket. Később, amikor gyermekük 2 és 4 éves volt, a szülők egy kérdőívre válaszoltak, amely több területen – kommunikáció, durva motorika, finommotorika, problémamegoldás, valamint személyes és szociális készségek – értékelte gyermekük fejlődését.

2 éves korukra azoknál, akik napi négy vagy több órát töltöttek képernyővel, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő fejlődési elmaradás a kommunikáció és a problémamegoldó készségek terén.

Azoknál, akik napi 4 vagy több órát töltöttek képernyő előtt, 2 éves korukra majdnem ötször nagyobb valószínűséggel fordult elő kommunikációs és majdnem háromszor nagyobb valószínűséggel problémamegoldó fejlődési elmaradás.

Ezenkívül azoknál, akik napi 4 vagy annál több órát töltöttek képernyő előtt, 2 éves korukra kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő késés a finommotorikus készségek, valamint a személyes és szociális készségek terén. A 4. életévre a késések megnövekedett kockázata csak a kommunikációs és problémamegoldó készségek esetében maradt fenn.

Dr. Sarah Adams, az ohiói Hudsonban található Akron Children's Hospital gyermekorvosa és orvosigazgatója szerint a tanulmány azt mutatja, hogy a 2 éves kor előtt a képernyő előtt töltött idő sok területen befolyásolja a fejlődést, és nagyobb hatással van a kommunikációra és a problémamegoldó készségekre.

„Ez a hatás továbbra is megfigyelhető 2 és 4 éves korban, ami tovább erősíti a csecsemők és gyermekek képernyőidőre vonatkozó irányelvek és ajánlások betartásának szükségességét”

– tette hozzá.

A képernyőidőn kívül más tényezők is befolyásolhatják a fejlődést, például a genetika, a negatív tapasztalatok, például a bántalmazás vagy elhanyagolás, valamint a társadalmi-gazdasági tényezők.

Az új tanulmányban a sok képernyőidőt töltő gyermekek szülei nagyobb valószínűséggel voltak fiatalabbak, korábban még nem szültek, alacsonyabb háztartási jövedelemmel rendelkeztek, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek és szülés utáni depresszióban szenvedtek.

A tanulmány egyik korlátját képezte, hogy a kutatók nem rendelkeztek részletekkel arról, hogy a gyermekek milyen típusú képernyőidőnek voltak kitéve, ahogy arra vonatkozóan sem volt adat, hogy a szülő nézte-e a tartalmat a gyermekkel együtt.

Egyes kutatások azt sugallják, hogy a képernyő előtt töltött idő nem minden típusa egyformán hat a gyermek fejlődésére.

A 12 év alatti gyermekekkel végzett tanulmányokat tartalmazó metaanalízise szerint az oktatási tartalmakkal töltött képernyőidő az egyéb típusú képernyő használathoz képest a nyelvi készségek javulásához kapcsolódik. Emellett a tartalmat gyermekükkel együtt megtekintő szülők a nyelvtudásra is jótékony hatással voltak.

A képernyőidő továbbra is a szülők számára a legfontosabb gyermekegészségügyi probléma, kétharmaduk aggódik gyermeke képernyőhasználata miatt, derül ki a michigani C.S. Mott Gyermekkórház nemrégiben végzett felméréséből.

Dr. Christina Johns azt ajánlja, hogy amennyire csak lehetséges, a szülők kövessék az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének (AAP) képernyőidőre vonatkozó irányelveit, amelyek a kétévesnél fiatalabb gyermekek számára nem javasolják a képernyő előtt töltött időt.

Sok szülőnek nehézséget okozhat, hogy gyermekét teljesen távol tartsa a képernyőktől, de Johns rámutatott, hogy az új tanulmány szerint a hosszabb képernyőidővel a fejlődésre gyakorolt hatás fokozódik. Ha tehát a szülők nem tudják nullára csökkenteni gyermekük képernyőidejét, annak redukálása még mindig pozitív hatást eredményez.

Johns emellett azt ajánlja, hogy a szülők legyenek szándékosak a programokkal kapcsolatban, amelyeket a gyermekük lát, és győződjenek meg arról, hogy azok az életkornak megfelelőek és tanulságosak.

Adams továbbá azt tanácsolja a szülőknek, hogy beszélgessenek gyermekükkel a képernyő előtt töltött idő alatt arról, amit tapasztalnak, látnak, olvasnak és hallanak. Szerinte az is fontos, hogy a szülő gyermeke számára olyan rutint alakítson ki, amely a nap folyamán másfajta, képernyőt nem tartalmazó játékot és interakciót is magában foglal.

Nyitókép: Shutterstock