Így befolyásolta a pandémia a babák kommunikációs készségeit

Az eredmények azt mutatják, hogy az első életévben kevesebb ilyen mérföldkő teljesült. Remélhetőleg ezek a késések visszafordulnak, amint a „normális élet” újraindul. De érdemes lehet figyelemmel kísérni ezeknek a gyerekeknek a fejlődését iskoláskorig, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nincsenek hosszú távú hatások, javasolják a kutatók.

A csecsemők nyelvi fejlődése összetett, a fiatalabb csecsemők az interakciók során a gondozó szemét fixálják, míg az idősebbek hajlamosak a tekintetüket a szemekről a szájra irányítani, magyarázzák a kutatók.

A koronavírus elleni védőoltások megjelenése előtt a koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezésére tömeges elzárásokat és maszkok viselését vezették be, korlátozva a csecsemők interakcióját az otthonon kívüli emberekkel, és potenciálisan korlátozva a nyelvi fejlődéshez szükséges vizuális és arcjelzésekhez való hozzáférésüket.

Az intézkedések lehetséges hatásának felmérése érdekében a kutatók tíz, a szülők által bejelentett fejlődési eredményt vizsgáltak meg 309, a pandémia idején született csecsemő 12 hónapos korában, olvasható a Medical Xpress cikkében.

A babák a CORAL (Impact of CoronaVirus Pandemic on Allergic and Autoimmune Dysregulation in Infants Born During Lockdown) tanulmányban vettek részt, és mindannyian a COVID-19 világjárvány első három hónapjában (2020. március-május) születtek Írországban.

A tíz fejlődési eredmény között a következő képességek szerepeltek: kúszás; bútorok mentén való oldalazás; önállóan állni; apró tárgyak felvétele hüvelyk- és mutatóujjal (csipeszfogás); építőkockák rakosgatása; ujjal evés; a saját nevük ismerete; egy határozott és értelmes szó kifejezése; tárgyakra mutogatás; és „viszlát” integetés.

Ezeket az eredményeket egy évvel a születés után összehasonlították a BASELINE (Babies After SCOPE: Evaluating the Longitudinal Impact using Neurological and Nutritional Impact) tanulmányban szereplő, 2008 és 2011 között Írországban született csecsemőkkel.

A CORAL vizsgálatban részt vevő csecsemők átlagosan valamivel korábban születtek, mint a BASELINE vizsgálatban részt vevő babák, és lényegesen kevesebb volt az elsőszülött CORAL vizsgálatban részt vevő csecsemők száma: 45% (138) a 84%-kal (1364) szemben. A CORAL csoportban magasabb volt a felsőfokú végzettségű (posztgraduális vagy magasabb szintű) vagy felsőfokú képzésben részt vevő anyák aránya is: 94,5% (292) a 88%-kal (1431) szemben.

Az eredmények összehasonlítása azt mutatta, hogy a CORAL vizsgálatban részt vevő csecsemők valamivel kevesebben érték el a szociális kommunikáció fejlődési mérföldköveit a szülők beszámolója szerint, mint a BASELINE vizsgálatban részt vevő babák.

A CORAL vizsgálatban részt vevő csecsemők közül többen tudtak kúszni (97,5% vs. 91%), de kevesebben voltak képesek egy határozott és értelmes szót kifejezni (77% vs. 89%), mutatni (84% vs. 93%) és integetni (88% vs. 94,5%).

A potenciálisan befolyásoló tényezők figyelembevétele után, beleértve a gyermek életkorát a kérdőív kitöltésekor, a terhességi kort hetekben, a születési sorrendet és az anya iskolai végzettségét, a két csoport eredményei között továbbra is nyilvánvalóak voltak a különbségek.

A CORAL vizsgálatban részt vevő csecsemők 12 hónapos korukra kisebb valószínűséggel tudtak egy határozott és értelmes szót mondani, kisebb valószínűséggel tudtak mutogatni, és kisebb valószínűséggel tudtak integetni búcsúzóul. 12 hónapos korukban azonban még mindig nagyobb valószínűséggel kúsztak, mint a BASELINE tanulmányban részt vevő társaik, aminek a kutatók szerint az lehet az oka, hogy nagyobb valószínűséggel töltöttek több időt otthon és a földön, mint az otthonon kívül, például autóban és babakocsiban - vélik a kutatók.

A többi eredmény magyarázataként a kutatók úgy vélik, hogy a zárlatra vonatkozó intézkedések csökkenthették a hallott nyelvi repertoárt és a hozzájuk beszélő, nem maszkkal takart arcok látványát, ugyanakkor csökkentették az új, érdekes tárgyakkal való találkozás lehetőségét – ami a mutogatásra ösztönözhet –, valamint a társas kapcsolatok gyakoriságát, hogy megtanuljanak integetni búcsúzáskor.

Megfigyeléses vizsgálat lévén nem lehet határozott következtetéseket levonni az okokra és az okozatra vonatkozóan. A kutatók elismerik, hogy a két csoport nem volt teljesen azonos, és az eredmények a szülők visszaemlékezésén alapultak. Bár az idegrendszeri fejlődés részben genetikailag közvetített, a szülői nevelésnek és a társadalmi kitettségnek jelentős szerepe van. A korai gazdagodás közvetlen hatásának kiszűrése rendkívül nehéz, jegyzik meg.

„Úgy tűnik, hogy a pandémiával összefüggő társadalmi elszigeteltség hatással volt a világjárvány idején született csecsemők szociális kommunikációs készségeire, összehasonlítva a történelmi kohorszokkal. A csecsemők természetüknél fogva rugalmasak és kíváncsiak, és nagyon valószínű, hogy a társadalom újbóli megjelenésével és növekedésével a szociális kommunikációs készségeik javulni fognak. Ezt a kohorszot és a többit azonban egészen iskoláskorig nyomon kell követni, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy ez így is van”

– jegyezték meg.

Nyitókép: Unsplash