A koraszülöttség gyakran együtt jár az agyi struktúrák eltéréseivel, ami később kommunikációs vagy tanulási nehézségekhez vezethet. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az anya hangja és szívverése serkentően hat a halláshoz és beszédhez kapcsolódó agyi pályák fejlődésére, de a szülők jelenléte a koraszülött intenzív osztályokon sokszor korlátozott – írja a New Scientist.

Ezt próbálta áthidalni Katherine Travis és a Weill Cornell Medicine kutatócsoportja, akik 46 koraszülöttet vontak be a kísérletbe. Az anyák hangfelvételt készítettek, amelyben részleteket olvastak fel A medve, akit Paddingtonnak hívtak című gyerekkönyvből. A csecsemők fele minden éjjel, 10 és 6 óra között, óránként kétszer hallotta ezeket a tízperces felvételeket – így naponta átlagosan 2,7 órával több időt töltöttek anyjuk hangjának hallgatásával, egészen az eredetileg várt születési időpontjukig.

Amikor a babák elérték a terminus kort, MRI-vizsgálat készült az agyukról. Az eredmények szerint azoknál, akik hallották az anyjuk hangját, erősebb és rendezettebb kapcsolatokat mutattak ki a bal oldali halántéklebenyek környékén, ami az agy egyik legfontosabb nyelvi feldolgozó területe. A kutatók szerint ezek a struktúrák érettebbnek tűntek, és valószínű, hogy a fejlődést a myelinizáció – vagyis az idegrostok gyorsabb szigetelőburkának kialakulása – is elősegítette.

– hangsúlyozta Travis.

A korábbi kutatások rámutattak: ha ezek a területek lassabban fejlődnek, az későbbi nyelvi nehézségekhez vezethet. Az új eredmények tehát arra utalnak, hogy a célzott beszédinger, különösen az anya hangja, javíthatja a hosszú távú nyelvi képességeket.

A kutatók ugyanakkor óvatosak: a vizsgálat kis mintán zajlott, és egyelőre nem tudni, hogy a hatás kizárólag az anya hangjának tulajdonítható-e, vagy más gondozók beszéde is hasonló eredményt hozhatna. David Edwards, az Evelina London Children’s Hospital szakértője szerint további kontrollcsoportokra és szélesebb körű vizsgálatokra van szükség.