Kiderült, hogy mire nem alkalmas egyáltalán a kutya farok
Az állatok körében a farok sokféle formában és erősségben jelenik meg. A kenguruké például harmadik lábként funkcionál, ami a mozgásban segíti őket, míg a nyuszik bolyhos farka a kommunikációra szolgál. Sok ragadozó állat használja ezt a végtagot a vadászathoz is, azt eddig azonban nem sikerült megállapítani, hogy ez a kutyákra is igaz-e.
Kísérleti adatok, matematikai modellezés és szimulációk kombinálásával egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a kutyák farka nagyon kevés szerepet játszik a stabilizálásban.
A kutyafélék családjának legtöbb tagja kisebbségben van az emlős ragadozók között, ugyanis ők nem másznak. Minden mozgásuk a talajra korlátozódik. A mászó állatok azonban akrobatikus mutatványaik során nagymértékben használják a farkukat: egyensúlyozásra, ellensúlyozásra és bizonyos esetekben kapaszkodásra.
Azonban a farok a földön is hasznos lehet. A gepárdok a farkukat ugrások stabilizálására és fordulásra használják. A kutyáknak általában kisebb a farkuk a testükhöz képest, mint a mászó emlősök farkának, de a tudósok felvetették, hogy a kutyák ugyanúgy használhatják ezt a végtagot.
Ez is érdekelhet: Ez történik, ha a kutya csak emberi minőségű tápot eszik
Annak meghatározásához, hogy a kutyák farka milyen szerepet játszik a stabilizálásban, a kutatók a kutyák mozgásának és ugrásának részletes vizsgálatából származó adatokat vettek fel mozgáskövetés segítségével. Ezeket az adatokat 25 különböző kutyafajta ugrás közbeni, skálázható modelljének megalkotásához használták fel. Ezután szimulált ugrásokat hajtottak végre, megváltoztatva a kutyák farkának helyzetét, hogy lássák, van-e a pozicionálásnak jelentős hatása magára az ugrásra.
Nem volt. A szimulált kutyák ügyesen tudtak ugrani, függetlenül attól, hogy mit csinált a farkuk, állapították meg a kutatók. Sőt, minél nagyobb a kutya, annál kisebb lett a farka a testéhez képest.
A kutatók megjegyezték, hogy korábban azt feltételezték, hogy a nagyobb, gyorsabb kutyák a farkukat használják ellensúlyként, ez az új eredmény azonban nem támasztja alá ezt az elképzelést.
„Tekintettel arra a hihetetlenül alacsony szögmozgásra, amelyet a farok a tömegközéppontra kényszerít egy sor kutyafajnál, ezen a ponton úgy véljük, hogy a kutyafarok elsősorban kommunikációra adaptálódott”
– mondta a tanulmány egyik szerzője.
Nyitókép: Shutterstock
