Ipari téli táj

Egyre szorosabb kapcsolatot találnak a légszennyezés és az  autoimmun betegségek között

A légszennyezés és az autoimmun betegségek közötti kapcsolat egy kicsit világosabbá vált egy nagyszabású tanulmánynak köszönhetően, amely több mint 6 millió kanadai egészségügyi adatait vizsgálta.


A McGill Egyetem közegészségügyi kutatója, Naizhuo Zhao által vezetett tanulmány megállapította, hogy a légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség összefüggésbe hozható a lupusz, a Sjögren-szindróma, a szkleroderma és más, kevésbé gyakori szisztémás autoimmun betegségek kialakulásának enyhén megnövekedett kockázatával, számol be róla a ScienceAlert.

Ezek az állapotok, amelyek egyenként nagyjából minden 10 000 emberből 1-et érintenek, gyakran háttérbe szorulnak az olyan autoimmun betegségek mellett, mint a reumás ízületi gyulladás, az 1-es típusú cukorbetegség és a szklerózis multiplex (MS), amelyek sokkal gyakoribbak.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy az autoimmun betegségek világszerte emelkedőben vannak, és a világszerte több millió embert érintő mintegy 80 autoimmun betegség együttesen szörnyű áldozatokat követel.

„Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordítottak a környezeti tényezők szerepére, amelyek segíthetnek megmagyarázni e betegségek kialakulását”

– fejtették ki a kutatók 2019-ben a légszennyezés autoimmun betegségekben betöltött szerepének feltárásáról szóló áttekintésben, amelyet a kínai Anhui Orvosi Egyetem epidemiológusa, Chan-Na Zhao vezetett.

Az autoimmun betegségekben a szervezet immunrendszere tönkremegy, és a betegségtől függően az immunsejtek tévesen megtámadhatják a sejteket az egész testben: a bőrben, a bélben, a szervekben, az idegsejtekben, az ízületekben vagy a kötőszövetekben.

Nem teljesen világos, hogy a légszennyezés hogyan avatkozik be a testrendszerekbe (a tüdő irritációján kívül), vagy hogyan hat a mögöttes genetikai tényezőkre. Úgy gondolják azonban, hogy a légszennyező anyagok belélegzése idővel szisztémás gyulladást vált ki az egész szervezetben, ami számos autoimmun betegséghez vezethet vagy súlyosbíthatja azokat.

Korábbi tanulmányok például kimutatták, hogy a légszennyezésnek való kitettség kiváltja a reumatoid artritisz fellángolását, és hozzájárulhat a szklerózis multiplex kialakulásához. Az Arthritis Research & Therapy című szaklapban megjelent új tanulmányban Naizhuo Zhao és kutatótársai a McGill Egyetemen több mint 6 millió 18 éves és idősebb québeci lakos egészségügyi adatait elemezték, akiknek fele nő volt.

Az emberek légszennyezettségi kitettségére az irányítószámukból következtetve pozitív összefüggést találtak az autoimmun betegségek kialakulása és a légszennyezésben található részecskék – konkrétan a 2,5 mikrométeres vagy annál kisebb méretű finom részecskék, az úgynevezett PM2,5 – között, amelyeket korábban összefüggésbe hoztak a szív- és krónikus tüdőbetegségekkel.

A vizsgálatban részt vevő személyek legalább négy évre (átlagosan 10 évre) kiterjedő egészségügyi dokumentációval rendelkeztek, és ez idő alatt körülbelül 32 200 embernél diagnosztizáltak szisztémás autoimmun betegséget. A kutatók korrigálták az életkort, a nemet, a társadalmi-gazdasági státuszt, valamint azt, hogy az emberek városi vagy vidéki területen éltek-e. A dohányzási szokások kontrollálása nem változtatott az eredményeken.

Bár az autoimmun betegség megnövekedett kockázata a légszennyezésnek való kitettséggel csekély volt, ami aggasztó, hogy Québecben általában jóval a kanadai kormány által előírt levegőminőségi normák alatt van a légszennyezettség szintje. Ez másképpen azt jelenti, hogy még az „alacsony” légszennyezettség is károsnak tűnt az egészségre.

A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a légszennyezés különböző formái, különösen az ózon, a káros szennyezőanyag, és az autoimmun betegségek közötti kölcsönhatást.

Ebben a tanulmányban nem találtak egyértelmű összefüggést az ózonterhelés és az autoimmun betegségek kialakulása között. Ráadásul az elemzés nem tartalmazott adatokat más gázokról, például a szén-monoxidról vagy a kén-dioxidról, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származnak.

„Meg kell [azt is] jegyeznünk, hogy az adminisztratív egészségügyi adatok felhasználásával csak olyan személyeket vizsgálunk, akik egészségügyi ellátásért jelentkeztek (és kaptak)”

– írja a csapat a tanulmányában.

Azt is fontos megjegyezni, hogy az autoimmun betegségekben számos más tényező is összefonódik, többek között a genetika, az ultra-feldolgozott élelmiszerekből álló étrend és a gyakori vírusfertőzések (a szklerózis multiplex esetében). Az autoimmun betegségek nemi különbségeinek biológiai háttere is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.


Mivel azonban a légszennyezés egész városokat érint, a célzott kezelés hatalmas egészségügyi előnyökkel járhat. A legújabb becslések szerint évente több millió korai haláleset előzhető meg világszerte, ha a fosszilis tüzelőanyagokról fokozatosan lemondanánk, és a közlekedés és a nehézipar területén változtatásokat hajtanánk végre a légszennyezés csökkentése érdekében.

Mert nem csak az autoimmun betegségek kockázatát rontja a légszennyezés. Egy másik, szintén a héten a PLOS Global Public Health című szaklapban megjelent tanulmány szerint a rossz levegőminőség növeli két vagy több krónikus betegség kialakulásának kockázatát.

Az elemzés, amelyben nagyjából 19 000 idősebb felnőttet kérdeztek meg az egészségi állapotukról négy éven keresztül, 125 kínai város PM2,5-szintjének 15 évre visszamenőleges műholdas adataihoz kapcsolódóan. Itt a kutatók azt találták, hogy a 45 éves és idősebb felnőttek körében a PM2,5-nek való magasabb – akár már 1 mikrogramm/köbméter (μg/m3 vagy 0,001 ppm) – kumulatív kitettség nagyobb valószínűséggel jár együtt több krónikus betegség, például magas vérnyomás és tüdőbetegség kialakulásával.

Az idősebbek általában fogékonyabbak a környezeti kockázati tényezőkre, mint a fiatalabbak. De bármilyen korban is élünk, ezek olyan egészségügyi kockázatok, amelyek nélkülözhetőek – és a légszennyezés csökkentésével meg is tehetjük.

Nyitókép: Unsplash