Saláta csicseriborsóval, avokádóval, grillezett paradicsommal és olajbogyóval

Örökre búcsút inthetsz a magas vérnyomásnak, ha így étkezel

Még a kevésbé szigorú, kis mennyiségű állati terméket tartalmazó növényi alapú étrend is csökkentheti a vérnyomást, derül ki egy áttekintésből.

A brit Warwick Medical School kutatói rámutatnak, hogy a nagyobb mennyiségű növényi alapú élelmiszereket tartalmazó étrendi minták, ha kis mennyiségű állati eredetű élelmiszerrel, például hússal és tejtermékekkel párosulnak, akkor is csökkentik a vérnyomást, a szívbetegségeket és a sztrókot.

A kutatócsoport hét növényi alapú étrendet hasonlított össze, köztük a mediterrán, a DASH, a vegetáriánus, a magas rosttartalmú, a vegán, a magas gyümölcs- és zöldségtartalmú és az északi étrendet. Több ilyen étrend tartalmazott némi állati eredetű terméket, de az eredmények azt mutatták, hogy hasonló hatást gyakorolnak a vérnyomásra, mint amit a szigorú vegetáriánus étrendeknél tapasztaltak.

A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője, ezért a vérnyomás csökkenése jelentős pozitív hatással lenne a közegészségügyre.

A rossz táplálkozás okozta halálozási arány és a betegségek száma világszerte sokkal magasabb, mint a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a nem biztonságos szex és a kábítószerrel való visszaélés együttvéve. Évente körülbelül 5 millió haláleset megelőzhető lenne egy teljes kiőrlésű gabonákban, diófélékben, gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban gazdag, növényi alapú étrenddel.

A kutatócsoport azt szerette volna kideríteni, hogy a növényi alapú étrendnek mentesnek kell-e lennie minden állati terméktől ahhoz, hogy kellőképpen csökkentse a vérnyomást.

Joshua Gibbs, a tanulmány első szerzője elmondta, hogy 41, 8 416 résztvevőt bevonó tanulmányt tekintettek át, melyekben hét különböző növényi alapú étrend (köztük a DASH, a mediterrán, a vegetáriánus, a vegán, a skandináv, a magas rosttartalmú, valamint a magas gyümölcs- és zöldségtartalmú étrend) vérnyomásra gyakorolt hatását vizsgálták kontrollált klinikai vizsgálatokban. Ezek szisztematikus áttekintése és metaanalízise azt mutatta, hogy a legtöbb ilyen étrend csökkentette a vérnyomást.

Megállapításuk szerint a DASH-diéta volt a legnagyobb hatású, amely a kontrolldiétához képest 5,53/3,79 mmHg-mal, a „szokásos” diétához képest pedig 8,74/6,05 mmHg-mal csökkentette a vérnyomást.

A növényi alapú étrend nagyobb mértékű fogyasztása által okozott vérnyomáscsökkenés, még korlátozott állati termékek fogyasztása mellett is, 14%-os csökkenést eredményezne a sztrókok, 9%-os csökkenést a szívinfarktusok és 7%-os csökkenést az általános halálozásban. Ez jelentős eredmény, mivel rávilágít arra, hogy az állati termékek teljes kiiktatása nem szükséges a vérnyomás csökkenéséhez és javulásához.

Lényegében minden, a növényi alapú étrend felé való elmozdulás jó, tette hozzá Gibbs.

Francesco Cappuccio professzor, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a növényi alapú táplálkozási minták átvétele a globális élelmiszer-fenntarthatóság és -biztonság szempontjából is szerepet játszana.

„Hozzájárulnának az emberi tevékenységek miatti földhasználat csökkentéséhez, a globális vízvédelemhez és az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának jelentős csökkentéséhez.”

A tanulmány kimutatta a növényi alapú étrend hatékonyságát a vérnyomásra. Ennek az ismeretnek az emberek számára való tényleges előnyökké való átültetése, azaz a hatékonysága azonban számos tényezőtől függ, amelyek mind az egyéni választásokhoz, mind a kormányok politikai döntéseihez kapcsolódnak.

„Például egy egyén esetében a növényi alapú étrend bevezetésének képességét befolyásolhatják a társadalmi-gazdasági tényezők (költségek, elérhetőség, hozzáférés), az észlelt előnyök és nehézségek, a változással szembeni ellenállás, az életkor, az egészségi állapot, az ízletesség és az elfogadottság miatti alacsony ragaszkodás.
Ezen akadályok leküzdése érdekében stratégiákat kellene kidolgozni a növényi alapú étrenddel kapcsolatos meggyőződések, a növényi élelmiszerek elérhetősége és költségei, a multiszektorális intézkedések befolyásolására, az élelmiszertermelés környezeti fenntarthatóságára, a tudományos gyűjtésre és az egészségügyi következményekre összpontosító politikai változások előmozdítására”

– tette hozzá.

(PsyBlog)

Nyitókép: Shutterstock