A magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely többek között az energiatermelésben, az izmok és a csontok egészségének fenntartásában, valamint az idegrendszer megfelelő működésében is fontos szerepet játszik. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák összefüggésbe, a szervezetünk ennél jóval több folyamathoz használja fel.

A D-vitaminnal ellentétben azonban a magnéziumszintet nem befolyásolja közvetlenül az évszakok változása. April Morgan táplálkozási szakértő a Vogue-nak elmondta, hogy a hidegebb idő beköszöntével önmagában nem nő meg a szervezet magnéziumigénye, életmódunk változásai azonban hatással lehetnek arra, hogy elegendő mennyiséget viszünk-e be belőle. Ősszel és télen gyakran kevesebb időt töltünk a szabadban, megváltozhatnak az étkezési szokásaink, és a stresszesebb időszakok vagy a felborult napi rutin miatt kevésbé figyelhetünk oda a kiegyensúlyozott táplálkozásra.

Morgan szerint a felnőttek jelentős része nem éri el az ajánlott napi magnéziumbevitelt, a nem megfelelő bevitel pedig a nőknél gyakrabban fordulhat elő. A tartós fáradtság, az izomgörcsök, a fejfájás és az edzés utáni lassabb regeneráció egyaránt felvetheti az elégtelen magnéziumbevitel lehetőségét. Ezek a panaszok azonban számos más okból is kialakulhatnak, ezért önmagukban nem bizonyítják a magnéziumhiányt.

Az étrendünkre is érdemes odafigyelni. A zöld leveles zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a magvak és a diófélék mind hozzájárulhatnak a megfelelő magnéziumbevitelhez. Ha ezek rendszeresen hiányoznak az étkezéseinkből, könnyebben előfordulhat, hogy nem jutunk elegendő mennyiséghez. Bizonyos egészségi állapotok, például a felszívódást befolyásoló emésztőrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség szintén növelhetik a magnéziumhiány kockázatát.

Bár sokan arra kíváncsiak, hogy reggel vagy este érdemes-e bevenni a magnéziumot, a szakértő által ismertetett tanácsok elsősorban nem a napszakra, hanem a megfelelő mennyiségre és a készítmény típusára helyezik a hangsúlyt. A szakértő nem jelölt meg olyan konkrét időpontot, amikor a magnézium bevétele bizonyítottan előnyösebb lenne.

Morgan szerint azoknál, akiknek valóban indokolt a pótlás, körülbelül napi 300 milligramm lehet egy kiindulási mennyiség, ezt azonban nem szabad mindenkire érvényes adagolási szabályként kezelni. A megfelelő dózis többek között az életkortól, az egészségi állapottól, az étrendi beviteltől és az alkalmazott készítménytől is függ. A szakértő hangsúlyozza, hogy étrend-kiegészítő szedése előtt érdemes egészségügyi szakemberrel egyeztetni, és az ajánlott adagot orvosi javaslat nélkül nem tanácsos emelni.

A túlzott magnéziumpótlás ugyanis kellemetlen mellékhatásokkal járhat. A nagyobb dózisok hasmenést, hányingert és hasi görcsöket okozhatnak, ezért a több nem feltétlenül jelent jobbat.

A magnéziumkészítmények között a felszívódás szempontjából is lehetnek különbségek. Morgan szerint egyes formák, például a magnézium-citrát, -glicinát, -malát, -klorid, -laktát és -aszpartát általában könnyebben felszívódhatnak, mint a magnézium-oxid. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki számára ugyanaz a készítmény lenne az ideális. A választásnál érdemes figyelembe venni az egyéni szükségleteket, az esetleges betegségeket és a szedett gyógyszereket is.

A legfontosabb tehát nem az, hogy ősszel automatikusan elkezdjünk magnéziumot szedni, hanem hogy figyeljünk a változatos étrendre, és szükség esetén szakember segítségével döntsünk a pótlásról. A megfelelő magnéziumbevitel egész évben fontos, nem csupán a hidegebb hónapokban.