Több gyerek vállalása csökkenti a méhtestrák kockázatát
A Queenslandi Egyetem kutatása kimutatta, hogy a több gyermek vállalása csökkenti a méhnyálkahártya rák kockázatát a nőknél.
Dr. Gunn-Helen Moen és Shannon D'Urso, az UQ Molekuláris Biotudományok Intézetének munkatársai genetikai elemzéssel vizsgálták az méhtestrrák kockázati tényezőit, és megállapították, hogy három gyermek vállalása felére csökkentheti a nők kockázatát, szemben azzal, ha egy sem születik.
"Azt találtuk, hogy minél több időt töltött egy nő várandósan vagy fogamzásgátló tablettán – amikor a szervezet kevesebb ösztrogénnek van kitéve –, annál kisebb volt az méhtestrák kockázata. Bár a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a többszörös terhesség és az orális fogamzásgátlók használata csökkentheti a méhtestrák kockázatát, ez az első tanulmány, amely a genetika segítségével vizsgált egyszerre több kockázati tényezőt.”
– mondta el Moen a Medical Xpressnek.
A méhtestrák a méh nyálkahártyájában alakul ki, és az ausztrál nők körében az ötödik leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés, minden 52. nőt érint.
A UQ kutatók genetikai elemzésükben megvizsgálták, hány évig volt peteérésük a kísérletben részt vevő nőknek, a menstruációval töltött évekből kivonva a terhességgel vagy fogamzásgátló tabletta szedésével töltött időt.
„Úgy gondolják, hogy a magas ösztrogénszint, amely nem ellentétes a progeszteronnal, a méhnyálkahártya rák kialakulásának kockázati tényezője. Mind a várandósság és a fogamzásgátló tabletta is progeszteront biztosít az ösztrogénnel szemben, és emiatt láthatjuk a védő hatását a rák ellen. Egyszerűen fogalmazva, minél rövidebb az életünk során az ösztrogénnek való kitettség, annál kisebb az endometriumrák kialakulásának kockázata”
– fogalmaztak a kutatók.
A kutatók bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy a peteérés éveinek csökkentése csökkentheti az endometriumrák kockázatát, de a legerősebb összefüggések a gyerekvállaláshoz kapcsolódtak. Moen szerint több magyarázata is lehet annak, hogy miért csökkenti a várandósság az endometriumrák kockázatát.
„Lehet a védő progeszteronszint növekedése a terhesség utolsó szakaszában, vagy amiatt is lehet, mert a szervezet a szülés során potenciálisan eltávolítja a méh rákot megelőző endometriumsejtjeit a méhből.”
A vizsgálat során a kutatók elkülönítették az endometriumrák néhány ismert kockázati tényezőjét, például a megnövekedett testtömegindexet (BMI) és az első menstruáció és a menopauza idején betöltött életkort, és kifejezetten az élve születések számának és a peteérés éveinek hatását vizsgálták.
„Elhízás esetén a zsírszövetben magas ösztrogénszint termelődik, ami az endometriumrák kockázati tényezőjévé teszi”
– magyarázta Moen.
A méhtestrákos esetek száma világszerte növekszik, ami Moen szerint a növekvő BMI-szintnek tudható be, amely a fejlett országokban a méhtestrákos esetek mintegy 40%-áért felelős.
„De többet akartunk megtudni az élveszületések közvetlen hatásairól, függetlenül az egyéb ismert kockázati tényezőktől. Több száz genetikai variánst vizsgáltunk meg az adatok alapján, melyek közül hat összefüggésbe hozható volt az élve születések számával. Ez a tanulmány az első alkalom, amikor ok-okozati összefüggést tudtunk kimutatni a születések száma és a méhtestrák kialakulásának csökkent kockázata között”
– tette hozzá.
A kutatók azonban azt nem tudták biztosan megállapítani, hogy mindez igaz-e a peteérés éveire és az orális fogamzásgátló tabletta használatára.
„Nagyobb adathalmazok elemzése segíthetne tisztábban megérteni, hogy a terhesség hormonális vagy mechanikai hatásai adnak-e nagyobb védőhatást, valamint jobban beleáshatnánk magunkat az orális fogamzásgátló tabletta használatának hatásába.”
Nyitókép: Shutterstock
