Idegtudósok egy csoportja pontosan 1200 egészséges fiatal felnőttet kért fel résztvevőnek. Feladatuk az volt, hogy bizonyos eszközöket és arcokat felismerjenek, miközben az agyukat megfigyelték. A kísérletek végeztével a szakértők újranézték a felvételeket, majd eredményeket szűrtek le a látottak alapján.

Megállapították, hogy akik a kezdeti kérdőívben magasabb stressz-szintről számoltak be a mindennapjaik során, azoknak kevesebb aktivitás volt megfigyelhető a rövidtávú memóriáért felelős területen. Velük szemben az alacsony- vagy közepesmértékű stresszt átélő személyek munkamemóriája kifejezetten nagy aktivitást mutatott a tesztek során.

Mindezek kihatással voltak a megoldások helyességére is, hiszen a kevésbé stresszes alanyok több kérdésre tudtak megfelelő választ adni. Az eredmények sajnálatos módon nem vizsgálták részletekbe menően az alanyok stressz-szintjét és annak hatásait, de kellő bizonyítékot szolgáltatnak ahhoz a feltételezéshez, hogy bizonyos mennyiségű stressz pozitív hatást gyakorol az agyi folyamatokra.

Egy másik témába vágó tanulmány azt bizonyította, hogy az állatok egy idő után hozzászoknak a stresszhez, majd azt felhasználva tisztábban látják a jövőbeli problémák megoldásait. Ugyanez igaz lehet az emberek esetében is. Ha azonban a tapasztalt stressz-szint meghaladja a megszokott mennyiséget, akkor az káros lehet.

Többek között magas vérnyomáshoz, szívbetegségekhez és immunrendszeri problémákhoz is vezethet ez az érzés.

Mindezek mellett a jelenlegi kutatás szerzői azt is megállapították, hogy a jó családi és baráti kötelékek egyfajta védőpajzsként szolgálnak a nagyobb stressz ellen. További vizsgálatok szükségesek a témakörön belül, hogy jobban megérthessük, miként áll kapcsolatban a hormonháztartás a stressz megszokásával együtt érkező reakciókkal.

Nyitókép: Shutterstock

Forrás: ScienceAlert