Ha szeretnénk a tanulási sebességünket felgyorsítani, akkor nem kell mást tennünk, mint naponta 6-10 perc közepes vagy intenzív testmozgást végezni. Ez lehet bármi, például kocogás, lépcsőzés vagy egy gyors séta is. Ezáltal hozzájárulhatunk kognitív képességeink – mint a tervezés – javításához. A kutatás szerint a testmozgás továbbá lassíthatja vagy akár visszafordíthatja az agy leépülését és növelheti a hippokampuszt, ezzel segítve a memória működését.

Ha valakinek túl sok lenne a napi 6 -10 perc, azoknak van egy jó hírünk: még egy 2 perces, közepes vagy magas intenzitású mozgásforma is javíthatja a koncentrációt, illetve a tanulási- és memóriafunkciókat akár két órán keresztül.

A hosszabb távú fejlődés érdekében érdemes heti háromszor 40 percet mozgással, például sétával tölteni, így a hippokampusz akár 2%-kal is megnőhet.

A szakértők szerint a csoportosítás minden tanulás alapja. Az idegminták és csomópontok létrehozása segíthet az ösztönös döntések meghozatalában, hiszen, ha valamit jól ismerünk, akkor pillanatok alatt képesek vagyunk jó döntést hozni. Például a tapasztalt orvosok is így állítanak fel rövid idő alatt diagnózist.

Ezen minták felépítéséhez Adam Grant szervezeti pszichológus háromlépéses módszerét érdemes követnünk:

1. Tanuljunk meg valamit, majd teszteljük tudásunkat – ezzel gyakorolhatjuk a megtanult információk visszakeresését.
2. Tanítsunk másokat. Kutatások szerint már az a tény, hogy tanítani akarunk, segít hatékonyabban tanulni.
3. Kapcsoljuk össze az új ismereteket a már meglévő tudásunkkal. Így nemcsak kontextust, de különbségeket is észreveszünk egyes szituációkban.
   

Minél több döntést hozunk a nap folyamán, annál inkább fáradtak leszünk és később nehezünkre fog esni jól dönteni. A megterhelőnek számító mentális feladatok, amelyek fókuszt és koncentrációt igényelnek, a glutamát felhalmozódásához vezetnek. Ha ebből túl sok termelődik a szervezetben, akkor a laterális prefrontális kéreg (LPFC, az agy döntéshozatalért és tervezésért felelős része) működése lecsökkenhet.

A döntéshozatali fáradtságot a napszak is befolyásolhatja. Tanulmányok bizonyítják, hogy a nap elején okosabban és racionálisabban döntünk, míg este sokkal nagyobb valószínűséggel hozunk impulzív döntéseket. Egy rövid pihenés azonban segíthet a döntéshozatalunkon javítani.

A kutatások szerint az agy összeköttetései drasztikusan megváltoznak 40 éves kor körül, amelyet a neurológusok „radikális áthuzalozásnak” neveznek.

Bár az agy különböző területei más-más folyamatokért felelősek, ahogy idősödünk, ezen területek száma lecsökken és integrálódik. Ez a változás negatívan hat a különböző végrehajtó funkciókra, mint a memóriára, a problémamegoldásra és az absztrakt gondolkodás képességére is.

Bár a kérdésben a genetika is szerepet játszik, a kutatások szerint három fontos tényező – az étrend, a testmozgás és általánosságban az egészséges életmód – jelentősen lassíthatja az „áthuzalozást”.

Forrás: Inc