A WHO szerint a mesterséges édesítők nem alkalmasak a fogyásra
A mesterséges édesítőszerek természetes vagy szintetizált vegyületek, amelyek íze olyan édes, mint a cukoré, és akár 400-szor édesebbek, de nem vagy elhanyagolható mértékben tartalmaznak energiát. Összehasonlításképpen: a cukor 4 kalória grammonként, tehát egy teáskanál cukor 20 kalóriát tartalmaz.
A mesterséges édesítőszereket, melyek az 1990-es években kezdtek el megjelenni a feldolgozott élelmiszerekben, úgy reklámozták, mint a cukor helyettesítésének módját az élelmiszerekben, ami fogyáshoz vezethet.
Egy doboz cukrozott üdítőital átlagosan körülbelül 119,5 kalóriát tartalmaz. Elméletileg, ha minden nap egy cukorral édesített doboz üdítőital helyett egy mesterségesen édesített üdítőitalt fogyasztanánk, az havonta körülbelül 1 kilogrammal csökkentené a testsúlyunkat. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban azt mutatják, hogy ez nem állja meg a helyét.
A WHO a héten közzétett ajánlását egy általa végzett szisztematikus felülvizsgálatra alapozta, mely célja az volt, hogy bizonyítékokon alapuló útmutatást adjon a mesterséges édesítőszerek testsúlyszabályozásban és betegségmegelőzésben való használatáról, olvasható a ScienceAlert cikkében.
A testsúlykontroll azért fontos, mivel az elhízás növeli az olyan betegségek kockázatát, mint a cukorbetegség és a rák bizonyos típusai, amelyek világszerte a vezető halálozási okok közé tartoznak.
.@WHO's new guideline recommends against the use of non-sugar sweeteners to control body weight or reduce the risk of noncommunicable diseases. The recommendation applies to all people except individuals with pre-existing #diabetes. https://t.co/QDUyblbBd6
— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) May 15, 2023
A WHO szisztematikus felülvizsgálata különböző típusú tanulmányokból származó adatokat tartalmazott, amelyek különböző információkat szolgáltatnak:
- 50 randomizált, kontrollált vizsgálat volt (amikor a tudósok beavatkoznak és változtatnak, ebben az esetben az étrenden, miközben minden mást változatlanul hagynak, hogy lássák a változás hatását).
- 97 prospektív kohorszvizsgálat (amikor a tudósok egy kockázati tényezőt figyelnek meg emberek nagy csoportjánál egy bizonyos időn keresztül, hogy lássák, hogyan befolyásolja az eredményt, anélkül, hogy beavatkoznának vagy változtatásokat végeznének).
- 47 eset-kontrollvizsgálat volt (a megfigyeléses vizsgálatok egy másik típusa, amely a kockázati tényezőtől eltekintve két, egyébként egyforma csoportot követ és hasonlít össze).
A prospektív kohorsz és az esetkontroll csak asszociációkat vagy kapcsolatokat ad. Nem tudjuk bizonyítani, hogy a kockázati tényezők vezettek a kimenetel – ebben az esetben a testsúly – változásához, mivel más kockázati tényezők is felelősek lehetnek, amelyeket a tudósok nem vettek figyelembe.
Nagyszerű támpontokat adnak azonban arról, hogy mi történhet, különösen akkor, ha nem tudnak a kutatók vizsgálatot végezni, mert etikátlan vagy nem biztonságos bizonyos kezeléseket adni vagy visszatartani.
A WHO szisztematikus áttekintése a testzsír, a nem fertőző betegségek és a halálozás összefüggéseit vizsgálta. A testzsír tekintetében a randomizált, kontrollált vizsgálatok azt mutatták, hogy a több mesterséges édesítőszert fogyasztók súlya valamivel, átlagosan 0,71 kilogrammal alacsonyabb volt, mint azoké, akik kevesebb mesterséges édesítőszert fogyasztottak vagy nem fogyasztottak.
A kohorszvizsgálatok azonban azt találták, hogy a magasabb mesterséges édesítőszer-bevitel magasabb BMI-vel, azaz testtömegindexszel (0,14 kilogramm/négyzetméter) és 76 százalékkal nagyobb valószínűséggel jár együtt az elhízás kialakulásának valószínűségével.
A prospektív kohorszvizsgálatok kimutatták, hogy a mesterséges édesített italok magasabb bevitele esetén 23 százalékkal nőtt a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Ha a mesterséges édesítőszereket tablettaként fogyasztották (amelyet a fogyasztó az ételekhez és italokhoz adott), 34 százalékkal nőtt a cukorbetegség kockázata.
A cukorbetegeknél a mesterséges édesítőszerek nem javítottak vagy rontottak a cukorbetegség ellenőrzésére használt klinikai mutatókon, például az éhgyomri vércukor- vagy inzulinszinteken.
A mesterséges édesítőszerek magasabb bevitele a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás fokozott kockázatával járt együtt azokban a hosszú távú, prospektív megfigyelési tanulmányokban, amelyek átlagosan 13 évig követték a résztvevőket.
A mesterséges édesítőszereket azonban nem hozták összefüggésbe az általános rákos megbetegedések arányában vagy a rák miatti korai halálozásban mutatkozó különbségekkel.
Összességében, míg a randomizált, kontrollált vizsgálatok szerint a mesterséges édesítőszereket használóknál valamivel nagyobb volt a fogyás, a megfigyeléses vizsgálatok szerint ebben a csoportban megnőtt az elhízás kockázata és rosszabbak voltak az egészségügyi eredmények.
Nyitókép: Shutterstock
