Csak a muslicákra lenne riasztó hatással a krónikus kék fény?
A telefonok, tabletek, televíziók és egyéb elektromos eszközök által kibocsátott kék fény jelentősen felgyorsíthatja a muslicák biológiai öregedési folyamatát.
A kék fény a látható fényspektrum része, és a spektrum többi részéhez képest nagyon rövid, nagy energiájú hullámhosszúságú. Félő, hogy az elektronikus képernyőkről hosszú időn keresztül, rövid távolságból kibocsátott kék fény beavatkozhat a normális sejtfolyamatokba, és megzavarhatja természetes cirkadián ritmusunkat.
Bár a gyümölcslegyeken és egereken végzett kutatások arra utaló jeleket találtak, hogy a kék fény sejtkárosodást okozhat, még nem világos, hogy ezek az eredmények az emberre is vonatkoznak-e.
Mindazonáltal az újonnan felmerülő bizonyítékok arra utalnak, hogy a kék fény károsíthatja bőrünk sejtjeit, de hogy ez a károsodás jelentős-e vagy sem, még mindig heves viták tárgya. Az elektronikus képernyők a minket érő kék fényadagoknak csak egy töredékéért felelősek – a napfény például nagyrészt kék fényből áll.
Az új tanulmányban a 10 vagy 14 napig mesterséges kék fénynek kitett gyümölcslegyek különbséget mutattak a sejtekben termelődő néhány kismolekula (úgynevezett metabolitok) szintjében az állandó sötétségben tartott legyekhez képest. Ez a kutatók szerint annak a jele lehet, hogy a sejtek gyorsabban öregednek és az optimálisnál gyengébb teljesítményt nyújtanak.
„Mi vagyunk az elsők, akik kimutattuk, hogy a kék fénynek kitett gyümölcslegyeknél megváltozik bizonyos metabolitok – a sejtek megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen vegyi anyagok – szintje”
– mondta Jadwiga Giebultowicz molekuláris biológus az Oregoni Állami Egyetemről.
Vegyük azonban figyelembe, hogy a tanulmány csak a szemen kívüli sejteket, például a bőr- és zsírsejteket vizsgálta, a fényt érzékelő retinasejteket nem.
A legyekben a tudósok a szukcinát nevű anyagcseretermék növekedését tapasztalták, amely az egyes sejtek termelését és növekedését táplálja. Csökkent az idegsejtek közötti kommunikáció irányításáért felelős egyik molekula, a glutamát nevű anyagcseretermék is.
Bár aggasztó, hogy a kék fény a jelek szerint ezeket a változásokat okozza, fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatban a gyümölcslegyeknél használt kék fény intenzívebb volt, mint amilyen intenzitásnak az emberek általában ki vannak téve.
A kutatók ennek ellenére úgy vélik, hogy a kék fénynek van némi potenciálja arra, hogy az embereknél is hasonló módon változtassa meg a sejtfolyamatokat. Más kutatások is azt mutatják, hogy a lefekvés előtti erős fény megfoszthat minket a jó, pihentető alvástól.
„A LED-ek váltak a fő megvilágítási eszközzé az olyan kijelzőkben, mint a telefonok, asztali számítógépek és televíziók, valamint a környezeti világítás, így a fejlett társadalmakban az emberek ébrenléti idejük nagy részében ki vannak téve a kék fénynek a LED-es világítás révén. A legyek és az emberek sejtjeiben lévő jelző vegyi anyagok azonosak, így a kék fénynek az emberre gyakorolt negatív hatásai is lehetségesek”
– mondja Giebultowicz.
Míg az új tanulmány korábbi kutatásokra épül, amelyek szerint a tartós kék fénynek való kitettség károsíthatja az agyat és lerövidítheti az élettartamot a gyümölcslegyeknél, addig az embereken végzett vizsgálatok eddig nem voltak meggyőzőek, különösen hosszabb időn keresztül.
Az emberek ráadásul még nem is olyan régóta bámulnak hosszabb ideig képernyőt – az iPhone például 2007-ben jelent meg –, így a tudósok még mindig gyűjtik az adatokat a sok képernyőidő lehetséges káros hatásairól, és arról, hogy az olyan megoldások, mint a lencsék vagy a szemüvegek segíthetnek-e.
További kutatásokat kell majd végezni embereken, hogy megállapítsák, sejtjeink mennyire képesek megbirkózni a kék fénynek való kitettséggel.
Nyitókép: Shutterstock
