A szóban forgó jelenséget először 1909-ben figyelték meg a fiatal selyemlepkéknél. Az ilyen „epigenetikai" változások lehetőségét azóta számos más fajnál, köztük az embereknél is észrevették, de a öröklődéssel kapcsolatos bizonytalanságokra még mindig nem találtak konkrét válaszokat.

Ez azonban most megváltozott. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatói ugyanis bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a nőstény selyemhernyók (Caenorhabditis elegans) extra agyvédelemmel ruházzák fel gyermekeiket és unokáikat, hogy ha bizonyos típusú táplálékot fogyasztanak.

Ez is érdekelhet: Ezek a jelek arra utalnak, hogy nem egészséges a bélrendszered

Amikor a tudósok az almában és gyógynövényekben általánosan megtalálható ursolsav nevű molekulával etették a fonálféreglárvákat, megfigyelték, hogy az utódok némileg védve vannak az idegi kommunikáció természetes megszakadásától.

A utódok vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy a specifikus szfingolipidek megnövekedett szintje jelentős anyagcsere-változásokat idézett elő, és ezek a módosulások a fejlődés során, és még egy további generáción keresztül fennmaradtak.

Ez az első alkalom, hogy egy lipidről/zsírról kimutatták, hogy öröklődik. Továbbá az anya szfingolipiddel való etetése két további generáció axonjait védi. Ez azt jelenti, hogy az anya étrendje nemcsak az utódok agyára, hanem potenciálisan a következő generációkra is hatással lehet

– mondja Roger Pocock, a Monash orvosbiológiai kutatója.

Ugyan ezt a kísérletet nem embereken végezték el, de az eredményei rendkívül fontosak lehetnek ránk nézve, ugyanis C. elegans sok génben osztozik a mi fajunkkal.

Ettől függetlenül fontos kihangsúlyozni, hogy semmilyen konkrét bizonyíték nincs még arra vonatkozóan, hogy az előbbi eredményeket be lehet-e helyettesíteni az emberek tekintetében is.

Nicholas Burton amerikai epigenetikus szerint azonban az embereken végzett járványtani vizsgálatok kimutatták, hogy az alacsony születési súly, amely egyes esetekben a terhesség alatti táplálkozási hiányosságok következménye, növelheti az utódok későbbi anyagcsere-problémáit, például a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Forrás: Science Alert

Kép: Shutterstock