Generációkon átívelő hatásai lehetnek a nikotinfüggőségnek
Egy tanulmányhoz végzett kutatás eredményei azt állapították meg, hogy ha egy ember pubertáskora előtt dohányozni kezd, akkor még a dédunokája is szenvedhet az olyan hatásoktól, mint például a kóros elhízás.
Egy korábbi — 1990-es években kezdődött — tanulmány terhes nők és közeli családtagjaik egészségügyi hátterét vizsgálta annak érdekében, hogy megtudják, milyen hatással lehetnek az elődök az utód állapotára. Az eredmény szerint, ha az apuka tizenegy éves kora előtt (a pubertást megelőző időszakban) dohányozni kezd, akkor gyermeke valószínűség magasabb testtömegindexszel rendelkezik majd serdülőkorban, megnövekedett derékbősége lesz, valamint teljes testzsírszázaléka is kimagasló eredményeket érhet el.
A rendelkezésre álló adathalmaz mélyebb vizsgálata azt mutatta ki, hogy ez nem csak szülők és gyerekeik között működik így, hanem nagyszülők és unokák, valamint dédszülők és dédunokák között is.
„Ha ezek az összefüggések más adathalmazokban is megerősítést nyernek, ez lesz az egyik első olyan humán vizsgálat, amelynek adatai alkalmasak arra, hogy elkezdjük feltárni a potenciálisan fontos, generációkon átívelő kapcsolatok eredetét"
— olvashattuk Jean Golding, a kutatást végző epidemiológus szavait a ScienceAlert írásában.
Fotó: Unsplash/Sara Kurfeß
Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok egyre romló egészségügyi állapota nem feltétlen a saját életvitelük miatt alakulhatott ki, hanem akár a felmenőik káros szokásai miatt is. A szakértők szerint még rengeteg tesztet kell elvégezni a témával kapcsolatban, viszont ez lehet az első komoly bizonyítéka a transzgenerációs hatásoknak.
Nyitókép: Unsplash/Mathew MacQuarrie