A Neurology című orvosi folyóiratban megjelent kutatás a Multiethnic Cohort Study adatait elemezte, amely több mint 92 ezer, 45 és 75 év közötti résztvevőt követett, öt különböző etnikai háttérrel. Az étrendi szokásokat kérdőívekkel térképezték fel a vizsgálat elején, majd tíz évvel később megismételték a felmérést. A kutatók három étrendi mutatót használtak: az általános növényi étrend-indexet (PDI), az egészséges növényi étrend-indexet (hPDI), valamint az egészségtelen növényi étrend-indexet (uPDI). Az első minden növényi ételt figyelembe vett, a második a tápanyagdús ételekre – például teljes kiőrlésű gabonákra, zöldségekre, gyümölcsökre, hüvelyesekre, diófélékre, növényi olajokra, teára és kávéra – koncentrált, míg a harmadik a finomított gabonákat, sült krumplit, gyümölcsleveket és hozzáadott cukrokat követte.

A közel 11 éves vizsgálat során a kutatók a demencia diagnózisokat is lekérdezték. Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak: akik a legtöbb növényi ételt fogyasztották, azoknál 12%-kal kevesebb eséllyel betegedtek meg. Az egészséges növényi étrendet követők esetében 7%-os csökkenés volt megfigyelhető. Ezzel szemben azoknál, akik a legtöbb „egészségtelen” növényi ételt fogyasztották, 6%-kal nőtt a kockázat.

Az étrendben történt változások is meglepő hatással voltak az agy állapotára: akik tíz év alatt kevesebb egészséges növényi ételt fogyasztottak, azoknál 17%-os kockázatemelkedést figyeltek meg, míg ha több egészségtelen növényi étel került az asztalukra, akár 25%-kal is nőhetett a demencia esélye.

A teljes kiőrlésű gabonák, növényi olajok, diófélék, a tea és kávé fogyasztásának csökkenése 11-15%-kal magasabb kockázattal járt, míg a hozzáadott cukrok növekedése 12%-os emelkedést hozott. Érdekes módon a tojás fogyasztásának csökkenése is 12%-kal magasabb kockázattal társult, ami arra utal, hogy bizonyos állati eredetű ételeknek is lehet védő hatása.

A vizsgálatnak ugyanakkor voltak korlátozó tényezői – hangsúlyozza az EatingWell. A demenciát kódok alapján azonosították, amelyek nem minden esetben tökéletesen pontosak. Az étrendi adatok továbbá önbevalláson alapultak, ami torzíthatta is a válaszokat. Bár a kutatók számos életmódbeli tényezőt figyeltek, más, nem mért hatások is befolyásolhatták az eredményeket. Emellett a minta földrajzi és demográfiai sajátosságai miatt az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók.

A kutatók szerint a legfontosabb tanulság, hogy a növényi alapú étrend önmagában nem garancia a védelemre. A finomított szénhidrátokban és cukrokban gazdag táplálkozás akár káros is lehet, míg a tápanyagdús ételek kifejezetten előnyösek lehetnek. A szakértők javaslata szerint fogyasszunk minél több teljes értékű növényi ételt, mérsékelt mennyiségű állati eredetű, sovány élelmiszerekkel kiegészítve. Egy fehér lisztből készült lekváros péksütemény helyett például válasszunk diós és bogyós gyümölcsös zabkását.