Mielőtt megtervezzük a nyaralást, érdemes feltenni magunknak azt az egyszerű kérdést:

mire van valójában szükségem ahhoz, hogy feltöltődjek?

Lehet, hogy a fejünkben egy tökéletes nyaralás képe él, amelyben egész nap egy napágyon olvasunk. De ha otthon is nehezen bírunk egy helyben maradni, nem biztos, hogy ez lesz számunkra a legpihentetőbb program.

Ha viszont imádjuk a semmittevést, ne érezzük kötelességnek, hogy minden napra programot szervezzünk. A jó nyaralás nem attól jó, hogy mennyi mindent sikerül belesűríteni, hanem attól, hogy valóban azt adja, amire szükségünk van.

Nincs olyan, hogy mindenki számára tökéletes nyaralás. Egy kisgyerekes család például egészen más tempóban tud pihenni, mint egy gyerek nélküli pár. Ugyanez igaz az útitársakra is. Ha mi egész nap várost néznénk, a párunk pedig legszívesebben a strandon feküdne, jobb ezt még indulás előtt megbeszélni.

Gondoljuk át, mi a legfontosabb számunkra: pihenés, kaland, közös élmények vagy egyszerűen az, hogy kiszakadjunk a megszokott rutinból?

Nem kell mindenben ugyanazt szeretnünk. A lényeg, hogy legyenek olyan programok és szabad órák is, amelyek mindenkinek beleférnek. A szakértők szerint a reális elvárások és a tudatosan betervezett szabadidő sokat segíthetnek abban, hogy ne váljon a vakáció újabb stresszforrássá.

Ez az egyik legfontosabb dolog, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni: nem biztos, hogy az első nyaralós nap lesz a legpihentetőbb. 

Ha előtte heteken át rohantunk, dolgoztunk és szerveztünk, a szervezetnünknek idő kell ahhoz, hogy lelassuljon. Az első egy-két napban akár fáradtabbnak vagy ingerlékenyebbnek is érezhetjük magunkat. Ne ijedjünk meg ettől, és főleg ne gondoljuk azt, hogy valamit rosszul csinálunk.

Az első napokra inkább tervezzünk kevesebb programot. Aludjunk, igyunk elegendő vizet, sétáljunk egyet, üljünk ki egy kávéval a teraszra, és hagyjuk, hogy a testünk is megérkezzen a szabadságba. A pszichológusok szerint a fokozatos lassítás könnyebbé teheti az átmenetet a feszült hétköznapokból a pihenésbe.

A valódi pihenéshez sokszor a digitális világtól is el kell távolodnunk. Már indulás előtt jelezzük a kollégákak, hogy szabadságon leszünk, állítsunk be automatikus választ, és tisztázzuk, hogy valóban elérhetőnek kell-e lennünk.

Ha lehet:

• kapcsoljuk ki a munkahelyi értesítéseket,
• tegyük el a telefonunkat étkezés vagy naplemente közben,
• ne nézegessük folyamatosan az e-mailjeinket,
• a munkahelyi alkalmazásokat ne használjuk a szabadidődben,
• és ha szükséges, jelöljünk ki egy kollégát, aki csak a valóban sürgős ügyekkel keres meg.

A munka folyamatos ellenőrzése ugyanis megnehezíti, hogy fejben is elszakadjunk tőle. Ha teljesen nem tudunk elszakadni a munkától, jelöljünk ki egy konkrét, rövid időpontot a napban, amikor ellenőrizzük, mi történt. Ezen kívül viszont próbáljuk meg nem visszaengedni a munkát a nyaralásunkba.

A nyaralás önmagában még nem feltétlenül jelent öngondoskodást. Ha az első napon hatalmas programlistával indítunk, miközben már eleve kimerültek vagyunk, könnyen előfordulhat, hogy a pihenés helyett csak újabb terhelést adunk magunknak.

Már napi néhány perc tudatos lelassulás is segíthet.

Próbáljuk ki például:

• a lassú, egyenletes légzést,
• a fokozatos izomlazítást,
• a mezítlábas sétát a homokban vagy a fűben,
• vagy az úgynevezett 5-4-3-2-1 gyakorlatot: nevezzük meg, mit látunk, mit érzünk, mit hallunk, mit szagolunk és mit ízlelünk.

A relaxációs technikák célja, hogy a szervezet természetes nyugalmi reakcióját segítsék elő; a lassabb légzés és a figyelem tudatos irányítása ebben is szerepet játszhat.

Ez különösen nehéz lehet azoknak, akik egész évben folyamatosan teljesítenek. Pedig a semmittevés nem lustaság. Nem kell minden szabad percet hasznosan eltöltenünk. Nem kell minden nap új helyet felfedeznünk, sportolnunk, múzeumba mennünk vagy tökéletes Instagram-fotókat készítenünk. Ha jól esik, feküdjünk a napágyon. Olvassunk két oldalt. Nézzük a vizet. Szundítsunk egyet. A pihenést nem kell kiérdemelnünk.

(Magnolia Psychotherapy)