A nyílt vízi úszás komoly kockázatot jelent, amiről kevesen tudnak

Az életkor, a hosszú úszás, a hideg víz, a női lét, a magas vérnyomás vagy szívbetegség kockázati tényezők. Az orvosok hangsúlyozzák, hogy a SIPE gyakran egyébként egészséges emberekkel is előfordul, megnehezítve az úszók légzését és megfosztva őket az oxigéntől.

Az úszás okozta tüdőödéma pontos oka nem teljesen tisztázott, de akkor fordul elő, amikor folyadék gyűlik fel a tüdőben anélkül, hogy az illető vizet venne magához. A személy általában súlyos légszomjat, alacsony oxigénszintet és nedves köhögést tapasztal.

A SIPE kockázata nyílt vízben úszás közben sem ismert, de valószínűleg nem gyakori a Royal United Hospitals Bath és a University of Bath, UK kardiológusainak jelentése szerint, miután egy hasonló állapotú nőt kezeltek, olvasható a ScienceAlert cikkében.

„Először 1989-ben jelentették, előfordulása valószínűleg aluljelentett, és a becslések szerint 1,1 és 1,8 százalék között van”

– írják a szerzők az esetről szóló beszámolójukban.

Ha valaki egyszer már átesett egy SIPE-betegségen, akkor azonban jelentősen megnő az esélye annak, hogy az újra kialakul.

„A kiújulás gyakori, és a búvárok és úszók körében 13 és 22 százalék közötti arányról számoltak be. Az epizódok súlyossága változó, és gyakran nem igényelnek kórházi kezelést; a betegeket azonban megfelelően tájékoztatni kell a kiújulás magas kockázatáról, és az első epizódot követően feltételezni kell, hogy hajlamosak rá”

– írják a szerzők.

Az esettanulmány fontos megállapításról számol be: a SIPE-ben a szív és a tüdő is érintett lehet, ahogyan ez egy 50-es éveiben járó nő esetében is látható volt, aki hosszú távokat úszott, triatlonozott, és korábban nem voltak komolyabb egészségügyi problémái. Egy nyílt vízi versenyen úszás közben légszomj lépett fel, és abba kellett hagynia az úszást, légszomja pedig még napokig fennállt utána.

A páciens a következő hétvégén, éjszaka búvárruhában, 17 °C-os vízben, 3 kilométert úszott le gond nélkül, de egy héttel később, 300 méter után a légszomj visszatért, amikor már vért köhögött.

„Miközben egy kőbányában úsztam egy éjszakai úszáson, hiperventillálni kezdtem, és rájöttem, hogy nem tudok tovább úszni. Szerencsére tudtam segítséget hívni, és egy evezőlapát segítségével visszavezettek a rakpartra. Amikor kiszálltam, kibontottam a búvárruhámat, és azonnal éreztem, ahogy a tüdőm megtelik folyadékkal. Köhögni kezdtem, és fémes ízt éreztem a számban. Amikor a fényre kerültem, láttam, hogy a köpetem rózsaszínű és habos”

– mesélte a nő felépülése után, akit rosszullétekor kórházba szállították, ahol a légszomj továbbra is fennállt, a szívverése gyors volt, és tartósan köhögött.

A klinikai vizsgálat során apró tüdőhangokat figyeltek meg, amelyek folyadékot jelezhetnek a tüdőben, és a mellkasröntgen megerősítette a folyadék jelenlétét.

A vérvizsgálatok a szokásosnál magasabb troponinszintet mutattak ki, egy olyan fehérjét, amely az izomban található, és amely szívkárosodást követően a vérbe kerülhet. Az MRI szívizomödémát – a szívizom folyadéknak tulajdonítható duzzanatát – és esetleges fibrózis jeleit mutatta, ami szövetkárosodásra utal.

A beteg szíve és tüdeje egyébként normálisnak tűnt, és a kórházba érkezését követő 2 órán belül a tünetei és a szívverése rendeződött. Négy nappal később a nő troponinszintje visszaállt a normális értékre, a klinikai felülvizsgálat pedig azt mutatta, hogy a tüdő- és szívfunkciói normálisak voltak, bár kis mennyiségű fibrózis maradt.

Három hónappal az eset után a páciens minden aggodalomra okot adó ok nélkül végzett terheléses vizsgálatot.

Bár ez csak egy, a SIPE-al kapcsolatos eset, a csapat szerint ez az első publikált bizonyíték az úszásból eredő szívizomödémára, amelyet szív MRI-vel dokumentáltak. Ez segíthet az állapotot kezelő orvosoknak abban, hogy tudják, mire kell figyelniük, miközben a hidegvízi úszók körében is felhívja a figyelmet arra, hogy mi történhet.

Bár további kutatásokra van szükség, a SIPE-t valószínűleg a véráramlás megváltozása és a tüdő vérereinek a hidegre adott erősebb válasza okozza edzés közben. A szív fő pumpakamrája falának megvastagodásában, strukturális szívbetegségben vagy magas vérnyomásban szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség.

James Oldman kardiológus és társszerzői szerint azoknak a betegeknek, akik úszás közben légszomjat tapasztalnak, érdemes kivizsgáltatniuk a SIPE-ot. Emellett azt is javasolják, hogy az orvosok végezzék el a keringési rendszer alapos vizsgálatát, olyan szívproblémákat keresve, melyeknek néhány napon belül meg kell szűnniük, akárcsak a többi tünetnek.

„Ahogy a szív MRI világszerte általánossá válik, valószínűleg több adat fog megjelenni [merülési tüdőödéma] eseteiről, ami lehetővé teszi számunkra, hogy jobban jellemezzük a szívizom patológiáját ebben az aluldiagnosztizált szindrómában”

– írják a szerzők.

Azoknak az úszóknak, akik tüneteket tapasztalnak, a kutatók azt tanácsolják, hogy azonnal hagyják el a vizet, és szükség esetén forduljanak orvoshoz. A nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek kerülése és a lassabb tempójú, melegebb vízben, szűk búvárruha nélküli úszás a további módszerek közé tartoznak, amelyekkel az úszók szerint minimálisra csökkenthetik a kiújulás kockázatát.

Nyitókép: Shutterstock