Az olvasás formálja az agyunkat – Mi történik, ha abbahagyjuk?
A brit felnőttek ötven százaléka állítja, hogy nem olvas rendszeresen (2015-ben 42% volt ez az arány), és majdnem minden negyedik 16-24 éves fiatal azt mondja, hogy soha nem olvasott – derül ki a Reading Agency kutatásából.
Vajon az, hogy az emberek a videót részesítik előnyben a szöveggel szemben, hatással lesz az agyunkra vagy a faji evolúciónkra? Milyen agyi struktúrával rendelkeznek a jó olvasók?
A Neuroimage című folyóiratban megjelent új tanulmány több mint 1000 résztvevő nyílt forráskódú adatait elemezte, melynek alapján felfedezte, hogy a különböző képességű olvasók eltérő agyi anatómiai jellemzőkkel rendelkeznek.
A bal félteke két, a nyelv szempontjából kulcsfontosságú régiójának szerkezete különbözött azoknál az embereknél, akik jól tudtak olvasni.
Az egyik a halántéklebeny elülső része volt. A bal halántéklebeny segít a különböző típusú értelmes információk társításában és kategorizálásában. Egy olyan szó jelentésének összeállításához, mint például a láb, ez az agyi régió társítja a vizuális, érzékszervi és motoros információkat, amelyek azt közvetítik, hogyan néznek ki, hogyan érzik és mozognak a lábak.
A másik a Heschl-tekervény, a felső halántéklebenyben található redő, amely a hallókéregnek ad otthont (a kéreg az agy legkülső rétege). A jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén, mint a jobb féltekén.
Logikus, hogy a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését, és ezáltal az olvasást.
Ami talán kevésbé tűnik intuitívnak, az az, hogy a hallókéreg összefügg az olvasással. Ahhoz, hogy a betűket beszédhangokkal párosítsuk, először is tudatában kell lennünk a nyelv hangjainak. Ez a fonológiai tudatosság a gyermekek olvasásfejlődésének jól ismert előfutára.
A vékonyabb bal oldali Heschl-tekervény korábban összefüggésbe hozták a diszlexiával, amely súlyos olvasási nehézségekkel jár. A kutatások azt mutatják, hogy az agykéreg vastagságában mutatkozó eltérés nem húz egyszerű választóvonalat a diszlexiás és a diszlexiával nem rendelkező emberek között. Ehelyett a nagyobb populációra terjed ki, amelyben a vastagabb hallókéreg összefügg az ügyesebb olvasással.
Ha az agykéreg szerkezetéről van szó, nem feltétlenül jó a nagyobb méret. A hallókéreg a legtöbb ember bal féltekéjén több mielinnel rendelkezik. Utóbbi egy zsíros anyag, amely szigetelőanyagként szolgál az idegrostok számára, növeli az idegi kommunikáció sebességét, és az agysejtek oszlopait is elszigeteli egymástól. Az idegsejtoszlopok feltehetően kis feldolgozóegységként működnek.
A bal félteke fokozott elszigeteltsége és gyors kommunikációja feltehetően lehetővé teszi a nyelvhez szükséges gyors, kategorikus feldolgozást. Inkább azt kell tudnunk, hogy a beszélő a d vagy a t kategóriát használja-e, amikor azt mondja például, hogy dear vagy tear, mintsem azt a pontos pontot érzékeljük, ahol a hangszalagok rezegni kezdenek.
Az agykérgi növekedés „léggömbmodellje” szerint a nagyobb mennyiségű mielin összenyomja a bal féltekei agykérgi területeket, így azok laposabbak, de kiterjedtebbek lesznek. Tehát bár a bal oldali hallókéreg a jó olvasóknál vastagabb lehet, mégis vékonyabb (de sokkal kiterjedtebb), mint a megfelelő jobb oldali kéreg.
Ezt a hipotézist a közelmúltban végzett kutatás is megerősítette. A bal féltekén általában nagyobb, de vékonyabb, nagyobb mielinnel borított agykérgi területek voltak.
Akkor tehát a vékonyabb jobb? Nem feltétlenül. Az információk integrálását igénylő összetett képességek esetében általában előnyös a vastagabb kéreg.
Az elülső halántéklebeny az információk integrálásának összetett módjával valóban a legvastagabb struktúra az összes agykérgi terület közül. Ennek hátterében az állhat, hogy több egymást átfedő, kölcsönhatásban lévő neuron van, amelyek holisztikusabban dolgozzák fel az információkat.
A fonológia egy rendkívül összetett készség, ahol a különböző hangok és motoros jellemzők integrálódnak a beszédhangokba. Úgy tűnik, hogy ez a bal oldali Heschl-tekervényhez közeli terület vastagabb kéregállományával korrelál.
Bár nem világos, hogy a fonológiát milyen mértékben dolgozza fel a Heschl-gyrus, az a tény, hogy a fonetikusoknak gyakran több bal oldali Heschl-tekervényük van, arra utal, hogy ez a beszédhangokhoz kapcsolódik.
Nyilvánvaló, hogy az agy szerkezete sokat elárul az olvasási készségről. Fontos azonban, hogy az agy alakítható – megváltozik, amikor új készséget tanulunk, vagy amikor egy már elsajátított készséget gyakorolunk.
Például a nyelvet intenzíven tanuló fiatal felnőtteknél megnőtt a kérgi vastagság a nyelvi területeken. Hasonlóképpen, az olvasás valószínűleg alakítja a bal oldali Heschl-tekervény és a temporális pólus szerkezetét.
Ha meg akarjuk tartani a Heschl-tekervény vastagságát és virágzását, vegyünk kézbe egy jó könyvet, és kezdjünk el olvasni. Végezetül érdemes elgondolkodni azon, hogy mi történhet velünk mint fajjal, ha az olyan készségek, mint az olvasás, kevésbé kerülnek előtérbe. A körülöttünk lévő világ értelmezésére és mások gondolkodásának megértésére való képességünk minden bizonnyal csökkenne.
Nyitókép: Unsplash
