Nagyon nem mindegy, mikor reggelizel
Azoknál az embereknél, akik a nap első és utolsó étkezését korábban fogyasztották el, alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Köztudott, hogy bizonyos típusú ételek növelhetik vagy csökkenthetik a szívroham, a sztrók és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Több kutatás szerint azonban az is számíthat, hogy milyen időpontban étkezünk.
Egy új, a Nature Communications című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint a nap első és utolsó étkezésének későbbi időpontja összefügg a szív- és érrendszeri betegségek magasabb általános kockázatával, ráaádásul a hatás a nőknél erősebb volt, mint a férfiaknál.
Pamela Martyn-Nemeth, a Department of Biobehavioral Nursing Science at the University of Illinois Chicago professzora szerint egyre több szakirodalom mutatja, hogy a korábbi reggeli és a korábbi vacsoraidő előnyös az anyagcsere szempontjából.
„Az időben korlátozott étkezéssel kapcsolatban is folytak vizsgálatok, ami egy kicsit más, mint az étkezések időzítése, de összefügg”
– mondta a Healthline-nak.
A tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, milyen összefüggés van a nap folyamán elfogyasztott étkezések időpontja és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között.
A kutatásban 103 389 felnőtt vett részt, akik a NutriNet-Santé tanulmányban vettek részt, amely egy Franciaországban jelenleg is zajló, a táplálkozás és az egészség közötti kapcsolatot vizsgáló webalapú tanulmány. A résztvevőket, akiknek átlagéletkora 42 év körüli volt, és 10-ből csaknem 8 nő volt, átlagosan körülbelül 7 évig követték.
A kutatók a résztvevők által online beküldött étrendi feljegyzések alapján becsülték meg, hogy az emberek mikor és milyen gyakran ettek a nap folyamán, ez alapján pedig azt találták, hogy reggelente a nap első étkezésének időpontját késleltető minden egyes további óra a teljes szív- és érrendszeri megbetegedések magasabb kockázatával járt együtt. Emellett kiderült, hogy az utolsó étkezés időpontjának késleltetése minden további órával az agyi érrendszeri betegségek 8%-kal megnövekedett kockázatával járt együtt.
Az utolsó étkezésüket este 9 óra után elfogyasztó személyeknél 28%-kal magasabb volt az agyi érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik este 8 óra előtt fogyasztották el utolsó étkezésüket. Ezek a hatások mindkét esetben erősebbek voltak a nőknél, mint a férfiaknál.
Ezenkívül a hosszabb éjszakai koplalás az ischaemiás sztrók és más típusú agyi érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával volt összefüggésben. Az éjszakai koplalási időnek azonban nem volt hatása a szív- és érrendszeri betegségek vagy a koszorúér-betegség általános kockázatára.
Az sem befolyásolta a szív- és érrendszeri kockázatot, hogy az emberek hányszor ettek napközben. A kutatók szerint
eredményeik arra utalnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében potenciális előnyökkel járhat a korábbi étkezési időzítési szokások elfogadása, valamint a hosszabb éjszakai böjtölési időszak és a korai utolsó étkezés párosítása a reggeli kihagyása helyett.
A korábban és később étkezők között volt azonban néhány különbség, ami befolyásolhatta az eredményeket, például az, hogy a fiatalabbak, a szív- és érrendszeri betegséggel nem rendelkezők, a jelenlegi rendszeres dohányosok és a magasabb fizikai aktivitású emberek általában később kezdtek és később végeztek első és utolsó étkezést.
Emellett a később étkezők hajlamosak voltak több alkoholt fogyasztani, gyakrabban fogyasztani sok alkoholt, később lefeküdni, és a hét folyamán más időpontban étkezni.
A korábbi étkezési idővel járó alacsonyabb szív- és érrendszeri kockázat egyik lehetséges magyarázata az étkezési időzítésnek a szervek cirkadián ritmusára gyakorolt hatása. Utóbbi a szervezet belső óráját alkotó, nagyjából 24 órás ciklus. Ezek közül az egyik legismertebb az alvás-ébrenlét ciklus, amely a nappal és az éjszaka (azaz a fény és a sötétség) ciklusához kötődik.
Más környezeti jelek is befolyásolhatják a cirkadián ritmust. A kutatások szerint a napi étkezési és koplalási ciklus segít szinkronizálni a cirkadián ritmusokat olyan szervekben, mint a máj, a szív, a vese és a hasnyálmirigy. Az új tanulmány szerzőinek feltételezése továbbá az, hogy az előnyök egy része a hosszabb éjszakai böjtnek is köszönhető.
A hosszabb böjtölési idő hasonló előnyeit más kutatások is kimutatták (bár legalább egy tanulmány nem talált előnyöket).
Nyitókép: Shutterstock
