Így befolyásolhatja a gyakori repülés a testünket
A kutatásoknak köszönhetően most már tudjuk, miért puffadunk fel a repülőn vagy hogy miért száll jobban az alkohol a fejünkbe.
Íme, néhány nagyon gyakori, bár átmeneti fizikai hatása a repülővel való utazásnak:
Vér oxigén telítettsége
A kabinban uralkodó légnyomás általában megegyezik az 1,5--2,4 km magasságban tapasztalhatóval. Ez megfelel a nagy magasságokba, például hegyekbe vagy síközpontokba való utazásnak, ahol az oxigénhiány potenciális vér oxigéntelítettséghez vezet, ami hosszú távon nem fenntartható.
Jetlag
Az időzónát váltó utasoknál valószínűleg a cirkadián ritmus (a belső óránk) eltérése tapasztalható, ami jetlag-zavarhoz, valamint álmatlansághoz, növekvő stresszhez, a hormontermelés és -szabályozás változásaihoz és a teljesítmény csökkenéséhez vezethet.
Alacsony páratartalom és kiszáradás
Az optimális páratartalom a jelentések szerint 40-70% körül van. A repülőgépek kabinjaiban a páratartalom 5-20% körül van, ami általános szárazsághoz és kiszáradáshoz vezet: orr, torok, szem stb. Ez megkönnyítheti a fertőzések terjedését is.
Egy osztrák kutatók által készített tanulmány kimutatta, hogy egy hosszú távú repülőút akár 37%-kal is kiszáríthatja bőrünket, és fokozott viszketéshez vezethet.
Hogyan hat a repülés az agyunkra?
A kutatások szerint a repülőgépeken tapasztalt enyhe hipoxia (oxigénhiány) növelheti a szorongás, a depresszió, a negatív érzelmek, a pánikrohamok, a klausztrofóbia szintjét, csökkentheti az energiaszintet és a stresszkezelési képességünket. A dehidratációval és a fent említett egyéb fizikai hatásokkal együtt pedig ez megváltoztathatja hangulatunk egyes aspektusait.
Nyitókép: Shutterstock
