A teregetés komoly egészségügyi kockázatot jelenthet
A nedves ruhák rosszul szellőző helyiségekben, állványokon való szárítása megnövelheti a penészgombák számát az otthonunkban, ami rossz egészségi állapottal, sőt ritka esetekben akár halállal is járhat.
Amikor a penész elszaporodik otthonunkban, fekete vagy zöld színű foltokat képezhet a falakon, és általában kellemetlen dohos szagot áraszt. Ezt semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a penésznek való hosszú távú kitettség súlyos egészségügyi következményekkel járhat.
A penész a gombák egy olyan csoportja, amelyek apró, spóráknak nevezett részecskéket termelnek. A gombák akkor termelnek spórákat, ha a körülmények megfelelőek a növekedésükhöz, ami lehet hűvösebb hőmérséklet és magas páratartalom. Ezért nagyobb valószínűséggel találunk penészgombát a fürdőszoba mennyezetén vagy a nedves falakon, ahol több víz van a gombaspórák megtelepedéséhez és növekedéséhez.
A penésznek számos különböző fajtája létezik. A leggyakrabban a penicillium vagy ecsetpenész és az aspergillus okoz problémát a nedves lakásokban. Becslések szerint naponta kis mennyiségű spórát lélegzünk be ezekből a gombákból.
Szerencsére immunrendszerünk nagyon jól kiszúrja és elpusztítja a gombaspórákat, ami korlátozza a gombás tüdőfertőzések számát az emberekben, annak ellenére, hogy folyamatosan ki vagyunk téve a fertőzésnek. A makrofágoknak nevezett immunsejtek a tüdő légterében (az úgynevezett alveolusokban) helyezkednek el, és ezek a sejtek megesznek mindent, amit belélegzünk, ami károsnak tekinthető, beleértve a gombaspórákat is.
Sokak immunrendszere azonban nem képes eltávolítani a gombaspórákat, és ezekben az esetekben a gombák veszélyes fertőzéseket okozhatnak, vagy az alapbetegségeket (például az asztmát) jelentősen ronthatják. A sérült vagy legyengült immunrendszerrel rendelkező embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy a gombafertőzések miatt súlyos rosszullétet szenvednek. Az olyan penészgombák, mint az aspergillus, fertőzéseket okoznak azoknál a betegeknél, akiknek korlátozott az immunműködése, vagy akiknek a tüdeje olyan betegségek miatt károsodott, mint az asztma, a cisztás fibrózis és az erős dohányzással összefüggő krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
Az asztmás embereknél az immunrendszer túlreagál a kiváltó okokra (beleértve a gombaspórákat is), ami gyulladást okoz a tüdőben. Ez a gyulladás a légutak méretének csökkenésével megnehezíti a légzést.
Ugyanez a fajta immunválasz felelős az asztma tüneteiért és az allergiás reakciókért, és a gombaspórák is kiválthatják ezeket a fajta immunválaszokat. Ez azt jelenti, hogy a gombaspórák egyes emberek számára különösen erős kiváltó okot jelenthetnek.
Nagyon szélsőséges esetekben a gombaspórák amellett, hogy gyulladást okoznak, behatolhatnak a légutakba, és elzárhatják azokat, ami a tüdőben vérzéshez vezet. Ez akkor történik, amikor a spórák kicsíráznak és hosszú, pókhálószerű nyúlványokat, úgynevezett micéliumot képeznek, amelyek ragacsos csomókat hoznak létre, amelyek elzárják a légutakat és károsítják a tüdő érzékeny szöveteit.
Az Aspergillus-fertőzéseket az azoloknak nevezett gombaellenes gyógyszerekkel kezelik, amelyek megakadályozzák a gombasejtek megfelelő kialakulását. Az azolok nagyon hatékonyak, de az aspergillus azolokkal szembeni rezisztenciájának növekvő arányáról számoltak be, ami jelentős aggodalomra ad okot.
A penészfertőzések kezelésére korlátozott számú gombaellenes gyógyszer áll rendelkezésünkre, és rezisztencia kialakulásakor jelentősen csökkentheti a beteg kezelési lehetőségeit.
Az azolokhoz hasonló gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulhat azoknál a betegeknél, akik hosszú ideig szedik ezeket a gyógyszereket, de a legújabb kutatások szerint a rezisztencia gyakrabban alakul ki a környezetben, ahol a legtöbb gomba megtalálható. Ez azt jelenti, hogy még mielőtt a betegnél aszpergilluszfertőzést diagnosztizálnának, már túl késő lehet ahhoz, hogy a gombaellenes gyógyszerek hatásosak legyenek.
Nyitókép: Shutterstock
