Erre vigyázz, ha síelés után alkoholt fogyasztasz

A síelésnek két alapvető célja van: jól érezni magunkat – és épségben hazatérni. A megfelelő felszerelés, a pályaszabályok betartása és a saját határaink ismerete sokat segít abban, hogy elkerüljük a komolyabb sérüléseket. Van azonban egy kevésbé látványos, mégis alattomos veszélyforrás a hegyekben: a magasság hatása a szervezetre, különösen akkor, ha alkohollal párosul.

A magaslati betegség vagy hegyi betegség nem úgy csap le ránk, mint egy rossz esés. Sokkal csendesebben, fokozatosan jelentkezik, és gyakran csak akkor vesszük észre, amikor már kellemetlen tüneteket okoz. A hegyvidéki környezetben elfogyasztott italok pedig könnyen felerősíthetik ezt a folyamatot.

Amikor alacsony tengerszint feletti magasságról gyorsan magasabb területre utazunk, a szervezetünk kevesebb oxigénhez jut. Ez különféle testi reakciókat indíthat el, amelyeket összefoglalóan magaslati betegségnek nevezünk. A tünetek általában nem azonnal jelentkeznek: gyakran csak órákkal, sőt akár egy nappal az érkezés után kezdődnek.

A leggyakoribb első jel a fejfájás, amelyhez később hányinger, szédülés és kimerültség társulhat. A fizikai aktivitás – például a síelés – tovább ronthatja az állapotot, különösen, ha a tünetek már a pályán jelentkeznek.

A magassági betegség kiszámíthatatlan. Bárkinél kialakulhat, de vannak, akik hajlamosabbak rá. A migrénre hajlamosaknál például nagyobb az esély, mert az alacsony oxigénszint hasonló érrendszeri reakciókat válthat ki

– mondja Dr. Allie Buttarazzi belgyógyász.

Bizonyos alapbetegségek is súlyosbíthatják a helyzetet. Cukorbetegeknél a vércukorszint szabályozása nehezebbé válhat, hiszen a szédülés vagy a gyengeség könnyen összekeverhető a hipoglikémia tüneteivel. Szív- és tüdőbetegségek esetén pedig az oxigénhiány eleve nagyobb terhelést jelent a szervezetnek.

A súlyos, életveszélyes szövődmények ritkák, és jellemzően 3000 méter feletti magasságban fordulnak elő. A legtöbben „csupán” fejfájást, rossz közérzetet és émelygést tapasztalnak – ami azonban egy síelős hétvégét is könnyen tönkretehet.

A hegyekben ugyanaz az ital sokkal erősebben hathat, mint tengerszinten, és ennek több oka is van.

Az alkohol gátolja az akklimatizációt, fokozza a kiszáradást, és lassítja a légzést – ez pedig tovább csökkenti az oxigénellátást. Ezért különösen az első napokban érdemes kerülni vagy erősen visszafogni az alkoholfogyasztást

– magyarázza Buttarazzi.

Magasabb tengerszint feletti magasságban eleve kevesebb oxigén jut a vérbe, az alkohol pedig gyorsítja a folyadékvesztést. Ennek eredménye: gyorsabban jelentkező bódultság, erősebb fejfájás és másnaposság, sőt a magassági betegség tüneteinek felerősödése.

Nem véletlen, hogy a hegyvidéki bárok és síparadicsomok egyre gyakrabban ajánlanak alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes koktélokat, és hangsúlyozzák a folyamatos folyadékpótlás fontosságát – különösen azoknak, akik csak átutazóban vannak, és még magasabb helyekre készülnek.

Ez is érdekelhet:
Megfizethető síelés? Ezek Európa legolcsóbb úti céljai az idei szezonban

Ezt tehetjük megelőzésképpen:

A legfontosabb szabály: hallgassunk a testünkre. Ha magassági betegségre utaló tüneteket tapasztalunk, ne menjünk tovább felfelé, inkább pihenjünk. Enyhébb esetekben fájdalomcsillapító vagy hányingercsillapító segíthet, sok szálláson pedig hordozható oxigénpalack is elérhető.

Ma már léteznek megelőző gyógyszerek is, például az acetazolamid, amely segíti a szervezet alkalmazkodását. Akik korábban már átestek magassági betegségen, érdemes erről utazás előtt orvossal egyeztetniük.

A legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb tanácsok: