A gének vagy a környezetünk megjósolhatja a súlyunkat?
Az elhízás aránya az 1980-as évek óta megháromszorozódott. Ez sokkal gyorsabb, mint ahogy a genetikai állományunk változni tudna, ami arra utal, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme is van. Egyes tanulmányok azonban azt mutatják, hogy az egypetéjű ikrek testsúlya általában hasonlóbb, mint a nem egypetéjű ikreké, ami azt sugallja, hogy a testsúlynak genetikai eleme is van.
Tovább bonyolítja ezt a vitát az a tény, hogy több bizonyíték szerint is a genetika hatása az emberek életkorának előrehaladtával megváltozhat. Például, úgy tűnik, hogy a gének a felnőtteknél erősebb előrejelzői az intelligenciának, mint a gyermekeknél.
Egy nemrég végzett tanulmány kimutatta, hogy ez a testsúlyra is igaz. A kutatók azt találták, hogy a környezet vagy a genetika befolyása arra, hogy valaki elhízottá válik-e, az élete során változik, derül ki a ScienceAlert cikkéből.
A tanulmány kimutatta, hogy a genetika gyermekkorban kevésbé volt összefüggésben az elhízás arányával, de az emberek életkorának előrehaladtával (serdülőkortól 69 éves korig) erősödött. Hasonló mintát találtak az egyén testsúlya és szociális háttere tekintetében is, miszerint a hátrányos helyzetű emberek serdülőkortól kezdve magasabb testsúlyt mutattak. Csecsemő- és gyermekkorban azonban szinte semmi különbség nem volt.
Ahogy azonban az emberek idősebbek lettek, olyan különbségeket is észrevettek a súlyukban, melyeket nem lehetett genetikai vagy társadalmi háttérrel magyarázni. Ez azt jelentette, hogy egyik tényező sem jó előrejelzője egy adott személy testsúlyának.
A tanulmány elvégzéséhez a kutatók az MRC National Survey of Health and Development (MRC Nemzeti Egészség- és Fejlődési Felmérés) adatait használták fel, mely egy 5362 fős kezdeti mintát követett nyomon 1946-os születésüktől napjainkig. Ezeket az adatokat arra használták fel, hogy megvizsgálják, hogyan kapcsolódnak a gének és a társadalmi hátrányok a testsúlyhoz kétéves kortól 69 éves korig.
Különösen a társadalmi hátrányt vizsgálták, mivel úgy gondolják, hogy ez az elhízás fontos környezeti kockázati tényezője, és hozzájárulhat az egészségügyi egyenlőtlenségek más formáihoz is.
A kutatók egy úgynevezett poligénes pontszámban foglalták össze egy személy genetikai kockázatát, amely magában foglalja az összes olyan gént, amelyek egy személyben vannak, és kapcsolatban vannak a magasabb testsúllyal.
A társadalmi háttér megragadásához a résztvevők négyéves korukban fennálló társadalmi osztályát használták. Ezt a Registrar General's Social Class's Social Class segítségével mérték, amely a résztvevők társadalmi hátterét apjuk osztálya alapján (a szakképzettől a szakképzetlenig terjedő skálán) kategorizálta.
Azt találták, hogy azoknál, akiknek több elhízással kapcsolatos génjük volt, nagyobb volt a testsúlyuk. Az elhízás genetikai kockázatának felső 25 százalékába tartozók 11,2 kilogrammal voltak nehezebbek 63 éves korukban, mint a genetikai kockázat alsó 25 százalékába tartozók.
Azok, akik gyermekkorukban a leghátrányosabb helyzetű családból származtak, 63 éves korukra átlagosan 7,4 kilogrammal voltak nehezebbek, mint a legkedvezőbb helyzetűek.
Bár ezek nagy különbségek a testsúlyban, az eredmények arra utalnak, hogy sem a genetika, sem a társadalmi háttér nem jó előrejelzője annak, hogy valaki elhízott lesz-e vagy sem. Miközben a súlykülönbségek jelentősen nőttek a résztvevők életkorának előrehaladtával, a genetikai kockázat csak 10 százalékát, a társadalmi háttér pedig 4 százalékát jelezte előre ezeknek a különbségeknek.
Ez azt mutatja, hogy még mindig sok minden van a testsúllyal kapcsolatban, amit nem tudunk megmagyarázni a genetikával vagy a társadalmi hátrányokkal, vagyis más tényezők is fontos hatással vannak a testsúlyunkra.
A testsúly előrejelzése
Fontos megjegyezni a kutatás korlátait. A tanulmányban csak egy generációra összpontosítottak, és az ő tapasztalataik nagyon különböznek a többi generációétól.
Az 1946-ban született emberek például már kora gyermekkorukban ki voltak téve az élelmiszer adagolásának. Az újabb generációkban az elhízás szintje is sokkal magasabb (leginkább gyermekkorban), mint a korábbiakban. A jövőbeni munkák során érdekes lesz megvizsgálni, hogy a tanulmány eredményei eltérnek-e az újabb generációk esetében.
A kutatók csak az egyén genetikai kockázatának egy részét vizsgáltuk, és a testsúlyhoz kapcsolódó leggyakoribb géneket. Néhány ritka génnek azonban nagy hatása lehet egy személy testsúlyára, ezért a jövőbeli kutatások szempontjából fontos lesz ezeknek a vizsgálata.
A társadalmi hátrányok mérése is kihívást jelent. A társadalmi előny és a genetikai kockázat mérésének hatalmas különbségei megnehezítik a testsúlyra gyakorolt hatásuk valódi összehasonlítását.
Sem a genetikánkat, sem a társadalmi hátteret, amelybe beleszületünk, nem tudjuk befolyásolni. Mégis, ezek a tényezők közel 70 évvel születésünk után is hatással lehetnek ránk.
Az a tény, hogy a rajtunk kívül álló tényezők is befolyásolhatnak minket, segíthet elgondolkodni azon, hogy egyeseknek miért esik nehezükre a fogyás vagy a hízás elkerülése. Segíthet megérteni azt is, hogy miért nem működnek jól az elhízás elleni küzdelemre irányuló politikák, amelyek általában az emberek akaraterejére támaszkodnak, ahelyett, hogy az élelmiszer-környezetet változtatnák meg.
A fenti kutatás arra is utal, hogy sem a gének, sem a társadalmi háttér nem sorsszerű. Ez segíthet megerősíteni minket, amikor megpróbáljuk fenntartani az egészséges testsúlyt, különösen azok számára, akiknek a múltban nehézségeik voltak.
Nyitókép: Shutterstock
