Az agyunk előre megjósolhatja, milyen súlyos lesz a következő megfázásunk
Egy, a Michigani Egyetem (U-M) kutatói által vezetett tanulmány kimutatta, hogy a gyenge immunrendszeri teljesítmény általában együtt jár a kognitív teljesítmény ingadozásának időszakaival. A nyolcnapos vizsgálat első néhány napján, naponta háromszor, 18 résztvevő figyelmét, reakcióidejét, valamint a számok és szimbólumok közötti váltás képességét tesztelték. A negyedik napon a csoportot célzottan kitették a jellemzően a nátháért felelős humán rhinovírusnak (HRV).
A hátralévő napokon a résztvevők saját maguk végeztek orrmosást, hogy megmérjék a kioldódó vírussejtek jelenlétét és mennyiségét. A résztvevőket emellett arra is megkérték, hogy értékeljék nyolc tünet, többek között a hidegrázás, köhögés, fejfájás, orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, torokfájás és fáradtság tapasztalatait.
Az eredmények azt mutatták, hogy akik a legtöbb vírust ontották és a legrosszabb tüneteket produkálták, hajlamosak voltak ellentmondásos kognitív pontszámokat mutatni a megbetegedésüket megelőző napokban.
„Kezdetben nem tapasztaltuk, hogy a kognitív funkcióknak jelentős kapcsolatuk lenne a betegségre való hajlamossággal, mert a nyers pontszámokat használtuk. Később azonban, amikor az időbeli változásokat vizsgáltuk, azt találtuk, hogy a kognitív funkciók változása szorosan összefügg az immunitással és a fogékonysággal”
– mondta el Yaya Zhai, a U-M bioinformatikai kutatója a ScienceAlertnek.
Vagyis, egyetlen, egyszeri teszt valószínűleg nem elegendő egy személy immunrendszerének állapotának meghatározásához, a kognitív teljesítmény több napiig mért tendenciája lehet azonban a megoldás.
A tanulmány szerzői azt elismerik, hogy a legtöbb ember valószínűleg nem fog egész életében naponta háromszor elvégezni egy kognitív tesztet. Eredményeik azonban még akkor is erősnek mutatkoztak, ha csak öt tesztet vettek figyelembe, feltéve, hogy azokat a fertőzés előtt három nappal kezdték el végezni, és naponta legalább egy alkalommal.
A valóságban nem tudni, hogy mikor leszünk legközelebb kitéve egy vírusnak, így ahhoz, hogy az agyi tesztek előre jelezzék a jövőbeli immunválaszokat, valószínűleg félig-meddig rendszeresen kell elvégezni őket, de hogy ez pontosan milyen gyakoriságot jelent, azt még meg kell határozni.
A jelenlegi tanulmány kicsi, és csak utalásokat tartalmaz a kognitív funkciók és az egészséges immunrendszer közötti lehetséges kapcsolatra, az eredmények ellenőrzéséhez további, nagyobb kohorszok körében végzett kutatásokra van szükség.
A múltban az agyműködést és az egészséget vizsgáló tudósok a nyers kognitív pontszámokra támaszkodtak, a feltörekvő kutatások azonban azt sugallják, hogy az agyi tesztek fel- és leszálló ágai több információt rejtenek magukban, mint bármelyik teszt önmagában.
Egy 19 éven át tartó tanulmány például azt találta, hogy ha egy személy reakcióideje nagyobb változékonyságot mutat a teszteken, akkor az nagyobb esés, neurodegeneratív rendellenességek és halálozás kockázatának van kitéve.
A jelenlegi tanulmány szerzőinek a reménye szerint egy nap az agyi teszteket a lakosság is könnyen elérheti és nyomon követheti saját okostelefonjain keresztül. Az illető gépelési sebességével, gépelési pontosságával és alvásidejével kapcsolatos információkat például kombinálni lehetne a figyelemre és a memóriára vonatkozó tesztekkel, hogy jobban meg lehessen jósolni, mikor áll fenn a súlyos betegségek fokozott kockázata. Ezután elővigyázatossági intézkedéseket lehetne tenni a kitettségek csökkentése vagy a szervezet védekezőképességének megerősítése érdekében.
Nyitókép: Shutterstock
