A szigorú szülői magatartás rögzítheti a depresszió kockázatát gyereke DNS-ében
Dr. Evelien Van Assche pszichiáter és kutató elmondása szerint felfedezték, hogy a kemény szülői nevelés, a fizikai büntetés és a pszichológiai manipuláció további utasításokat vezethet be a gén leolvasásának módjára vonatkozóan, amelyek a DNS-be keményen be vannak drótozva.
„Vannak arra utaló jeleink, hogy ezek a változások önmagukban is hajlamosíthatják a felnövő gyermeket a depresszióra. Ez nem történik meg ugyanilyen mértékben, ha a gyerekek támogató nevelésben részesültek.”
A belgiumi Leuveni Egyetem kutatói 21 olyan serdülőt választottak ki, akik jó szülői nevelésről számoltak be (például arról, hogy a szülők támogatóak voltak és autonómiát adtak a gyerekeknek), és összehasonlították őket 23 olyan serdülővel, akik kemény nevelésről (például manipulatív viselkedés, fizikai büntetés, túlzott szigor) számoltak be.
Valamennyi serdülő 12 és 16 év közötti volt, az átlag mindkét csoportban 14 év volt. Mindkét csoportban 11 serdülő volt fiú, ami azt jelenti, hogy a két csoport összehasonlítható volt a hasonló életkor és a hasonló fiú-lány megoszlás miatt. A kemény szülői bánásmódot megtapasztaltak közül sokan mutatták a depresszió kezdeti, szubklinikai jeleit.
A kutatók ezután minden egyes alany DNS-ében több mint 450 000 helyen megmérték a metiláció mértékét, és megállapították, hogy ez jelentősen megnövekedett azoknál, akik kemény neveltetésről számoltak be. A metiláció egy normális folyamat, amely akkor következik be, amikor egy kis kémiai molekulát adnak a DNS-hez, ami megváltoztatja a DNS-be írt utasítások olvasásának módját: a metiláció például növelheti vagy csökkentheti egy gén által termelt enzim mennyiségét.
A metiláció fokozott eltérése köztudottan összefüggésbe hozható a depresszióval. Evelien Van Assche úgy fogalmazott, hogy megközelítésünket az egypetéjű ikrekkel végzett korábbi kutatásokra alapozták.
„Két független csoport azt találta, hogy a súlyos depresszióval diagnosztizált ikerpár DNS-metilációjának tartománya is magasabb volt e több százezer adatpont többségében, mint az egészséges ikerpárnál. A DNS ugyanaz marad, de ezek a további kémiai csoportok befolyásolják a DNS-ből származó utasítások olvasását. Azok, akik keményebb szülői magatartásról számoltak be, depresszióra való hajlamot mutattak, és úgy véljük, hogy ez a hajlam a metiláció megnövekedett variációján keresztül beépült a DNS-ükbe.
Most azt vizsgáljuk, hogy be tudjuk-e zárni a kört azáltal, hogy összekapcsoljuk a depresszió egy későbbi diagnózisával, és talán ezt a fokozott metilációs variációt markerként használhatjuk, hogy előre jelezzük, kiknél lehet nagyobb a kockázata a depresszió kialakulására nevelésük következtében.”
Van Assche hozzátette, hogy az említett tanulmányban a kemény szülői nevelés szerepét vizsgálták, de valószínű, hogy bármilyen jelentős stressz ilyen változásokat eredményez a DNS-metilációban; tehát általánosságban a gyermekkori stressz a DNS olvasásának megváltoztatásával a későbbi életben a depresszióra való általános hajlamhoz vezethet. Ezeket az eredményeket azonban nagyobb mintán még meg kell erősíteni, mondta.
Christiaan Vinkers professzor, az Amsterdam University Medical Center Pszichiátriai Tanszékének munkatársa elmondta, a tanulmány rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy a gyermekkorban szerzett kedvezőtlen tapasztalatok milyen életre szóló következményekkel járnak mind a mentális, mind a fizikai egészségre.
„Sokat nyerhetünk, ha megértjük, hogy kik vannak veszélyeztetve, de azt is, hogy miért vannak eltérő hatásai a szigorú szülői nevelésnek.”
Nyitókép: Shutterstock
