A szénhidrátok elhagyása vagy a „keveset gyakran" étkezés csak két példa az utóbbi években rendkívül népszerű táplálkozási hóbortokra. De vajon ezeknek mennyi a valóságalapjuk? Az alábbiakban pár olyan, általánosan elterjedt táplálkozási mítoszt mutatunk be, amelyeket jobb lenne elfelejtenünk.
1. Az este 6 utáni étkezés ártalmas
Hallottad már azt a mítoszt, hogy a késő esti étkezéstől nagyobb valószínűséggel hízol? Ez nem feltétlenül igaz. A tanulmányok szerint a kalóriabevitel a döntő tényező, nem pedig az étkezés időpontja. Azonban arra vannak bizonyítékok, hogy a késő esti étkezéshez vagy nassoláshoz nagyobb valószínűséggel választasz egészségtelen ételeket.
2. Az alacsony zsírtartalmú termékek egészségesebbek
Az „alacsony zsírtartalmú" címke semmiképpen sem jelenti azt, hogy egy élelmiszer egészségügyi előnyökkel jár. Tanulmányok azt mutatják, hogy sok alacsony zsírtartalmú termék több cukrot vagy mesterséges adalékanyagot tartalmaz a normál zsírtartalmú élelmiszerekhez képest. A „light" termékek például gyakran tartalmaznak az íz fokozására használt édesítőszereket. Inkább arra érdemes figyelni, hogy egy élelmiszer milyen típusú zsírt tartalmaz. Annál jobb, minél nagyobb arányban tartalmaz telítetlen zsírsavakat.
3. A szénhidrátok ártanak neked
Fotó: Shutterstock
A szénhidrátok elhagyása az egyik legrégebbi trükk, de nem feltétlenül helyes. Nem minden szénhidrát egyforma, ahogyan azt a Német Táplálkozástudományi Társaság is alátámasztja. Az összetett szénhidrátok − például a teljes kiőrlésű gabonából készült termékekben, gyümölcsökben és zöldségekben − hosszabb ideig tartanak jóllakottan, ellensúlyozzák a sóvárgást és erősítik a bélflórát.
4. A vegán étrend tápanyaghiányhoz vezet
Egy kiegyensúlyozott vegán étrend minden szükséges tápanyagot biztosíthat, a lényeg, hogy változatos, egészséges ételeket építsünk be. A B12-vitamin főként állati eredetű termékekben, az omega-3 zsírsavak pedig főként a zsíros halakban találhatók meg, ezért fontos, hogy ezeket az elemeket vegánbarát alternatívák révén pótoljuk, és szükség esetén fontoljuk meg a táplálékkiegészítők használatát. A lenmag, a chia mag és a dió az omega-3 zsírsav jó növényi forrása lehet, az algaolaj pedig a halolaj helyettesítésére szolgálhat.
5. A fehérjét közvetlenül edzés után kell fogyasztani
Fotó: Shutterstock
Bár az edzés utáni fehérjeforrás segítheti az izomreparációt, nem feltétlenül kell rögtön az edzőteremből való távozás után fogyasztani. A legújabb tanulmányok azonban kimutatták, hogy ez az „anabolikus ablak" szélesebb és rugalmasabb, mint azt eredetileg gondolták. Egy friss tanulmány is rámutat, hogy nem feltétlenül fontos, hogy közvetlenül edzés után fehérjét fogyasszunk, amennyiben a szervezet a nap folyamán megfelelően el van látva fehérjével. Ha azonban naponta többször edzel, akkor jó ötlet lehet, ha az edzés után gyorsan feltöltöd a fehérjetartalékokat.
6. A glutén egészségtelen
A glutén az elmúlt években nagy sajtóvisszhangot kapott, és a gabonafélékben − búza, árpa, rozs − található fehérjét összefüggésbe hozták a szervezet gyulladásos reakcióival. A tudományos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a glutén csak a cöliákiában, búzaallergiában vagy specifikus intoleranciában szenvedőknél okoz gyulladást. A jó hír tehát az, hogy a legtöbb ember számára nem jelent valódi előnyt a glutén kerülése. Ráadásul a gluténmentes termékek sokszor több cukrot, zsírt és sót tartalmaznak.
7. A „méregtelenítő" diéták valóban méregtelenítenek
A gyümölcslé- vagy böjtprogramok gyakran ígérik a szervezet „méregtelenítését", a szervműködés támogatását és az általános egészség és jólét javítását. A szervezet azonban a májnak, a veséknek és más szerveknek köszönhetően képes önmagát méregteleníteni. A kutatások szerint kevés tudományos bizonyíték van arra, hogy a méregtelenítő diéták segítenek a szervezetnek a méreganyagok kiürítésében.
Forrás: Vogue
Nyitókép: Shutterstock
