Egyetlen teafilter is több milliárd mikroműanyagot juttat a szervezetbe
Ezek a számok meglepően magasnak tűnhetnek, de összhangban vannak a korábbi kutatásokkal, amelyek a műanyagok és a nagy hőhatás kombinációját vizsgálták, például a mikrohullámú sütőbe tett élelmiszer-tartályokét.
„Sikerült innovatív módon jellemeznünk ezeket a szennyező anyagokat egy sor élvonalbeli technikával, ami nagyon fontos eszköz az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk kutatásának előmozdításához”
– mondja Alba García-Rodríguez mikrobiológus, az UAB munkatársa.
Korábbi tanulmányok aggodalmakra adtak okot a teafilterekből származó szintetikus részecskék mennyiségével és lehetséges egészségügyi hatásaival kapcsolatban – az említett kutatásban pedig a kutatók a lehető legalaposabbak akartak lenni, és a kereskedelemben kapható teafilterek egy válogatott részét használták.
A fény sebességének és szóródásának mérésére szolgáló lézeres technikák alkalmazásával rendkívül pontos képet kaptak a teafilterekből felszabaduló részecskék kémiai és fizikai tulajdonságairól.
A kísérletben háromféle teafiltertípust vizsgáltak. Az elsősorban polipropilénből készültek milliliterenként körülbelül 1,2 milliárd részecskét bocsátottak ki, átlagosan 136,7 nanométeres méretben. A cellulózzacskók átlagosan 135 millió részecskét bocsátottak ki milliliterenként, körülbelül 244 nanométeres méretben. A nejlon-6 teászacskókból jellemzően 8,18 millió részecske szabadult fel milliliterenként, átlagosan 138,4 nanométeres méretben.
A kutatók emellett azt is vizsgálták, hogyan lépnek kölcsönhatásba az MNPL-részecskék az emberi bélsejtekkel. Megállapították, hogy a nyálkahártyát termelő sejtekben a felszívódási szint elég volt ahhoz, hogy a műanyagok elérjék a sejtmagot – ez hasznos felfedezés a most a szervezetünkben lebegő műanyagok egészségre gyakorolt hatásainak értékelése szempontjából.
„Az MNPL-ek polimer-összetétele jelentősen befolyásolja biológiai kölcsönhatásaikat, ami változatos célpontokat és hatásokat eredményez a szervekre, szövetekre és sejtekre. Ezek a különbségek sajátos felhalmozódási mintázatokat, toxicitási profilokat, immunválaszokat és hosszú távú egészségügyi hatásokat, például genotoxicitást és karcinogenitást eredményezhetnek”
– olvasható a tanulmányban.
A kutatócsoport a közegészségügy védelme érdekében további lépéseket sürget a műanyagok élelmiszercsomagolásban való használatának egységesítése érdekében. Bár a hatásokkal kapcsolatban még sok kérdés van, egyre több a bizonyíték arra, hogy az apró műanyagrészecskék növekvő jelenléte veszélyeztetheti az ökoszisztémákat és saját egészségünket.
Úgy gondolják, hogy a mikroműanyagok és a nanoplasztikák megzavarhatják a sejtek normál működését, és valószínűbbé tehetik a fertőzéseket. Emellett az is kimutatható volt, hogy a bélben lévő műanyagokat olyan betegségekkel hozzák összefüggésbe, mint a gyulladásos bélbetegség (IBD).
Nyitókép: Shutterstock
